Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)
Csaplár Ferenc: Kassák Lajos, a könyv- és reklámművész
1928 végétől számított Kassák vendégként való közreműködésére. A csoporthoz tartozó holland Paul Schuitema javaslatára Hollandiában 1929 tavaszán nemzetközi reklámújságot terveztek kiadni, melynek külföldi szerkesztői Oroszországban Liszickij, Németországban Schwitters, Csehszlovákiában Karel Teige, Bécsben pedig Kassák lett volna. Schuitema és Schwitters úgy tudták, hogy Kassák még mindig Bécsben tevékenykedik. Schuitema elképzelése szerint minden külföldi szerkesztő, így Kassák is évente két-két számot szerkesztett volna. Az újság megindítására anyagi nehézségek miatt nem került sor. 8 6 Kassák szerepelt a csoport által 1929 tavaszán Berlinben rendezett nemzetközi reklámgrafikai kiállításon. A Staatliche Kunstbibliothek termeiben április 20-án megnyílt tárlat részeként bevezetőnek szánt összeállítás mutatta be az avantgárd tipográfia céljait, fejlődését. Az egyik kiállított mű az Új művészek könyve volt. A Kassák tervezte borító a Vescs és a Stavba egy-egy számának címlapjával együtt az összeállítást rendező Moholy-Nagy szándéka szerint azt illusztrálta, hogy az avantgárd tipográfiában a betű önálló formaelemmé válhat, a kompozíciót pedig a középtengelyes szerkesztéstől való eltávolodás jellemzi. 8 7 Hogy Kassák Budapestről mit küldött Kurt Schwitters meghívólevelére válaszolva, s hogy ebből mi került az új tipográfia jelenét bemutató anyagba, ma már nem állapítható meg. A rendezvényhez megjelentetett tájékoztató ugyanis csak a résztvevők nevét és lakáscímét közli. 8 8 Kassák Berlinben kiállított művei még ez év augusztusában szerepeltek Magdeburgban, az Ausstellungsgebäude am Adolf-Mittag-See termeiben rendezett Der neue Druck - Das schöne Buch [Az új nyomdászat - A szép könyv] című kiállításon, a Schwitters és munkatársai által Neue Typographie [Új tipográfia] címmel összeállított különbemutató anyagában. 8 9 A Schwitters vezette kör újabb kiállításai révén szeptemberben Essenbe, a Folkwang Múzeumba, 1930 márciusában Baselbe, az ottani Iparművészeti Múzeumba is eljutottak. 9 0 Kassák reklámgrafikusként ekkorra megszerzett rangját jelzi, hogy Schwitters 1931 januárjában a Budapesten élő művésztársat Karel Teige, Johannes Molzahn, Moholy-Nagy, Liszickij, Theo van Doesburg és Herbert Bayer társaságában a Ring „neue werbegestalter" rendes tagjának javasolta. A döntésre jogosultakhoz intézett levelében az alábbiakat írta: „Az a véleményem, hogy olyan embereknek, mint Teige, Kassák, Molzahn, Moholy, Liszickij, Doesburg, Bayer, tagtársainknak kellene lenniök." 9 1 A javaslat sorsát, a szavazás eredményét nem ismerjük. Pár hónap múlva Kassák résztvevője lett a Schuitema és Schwitters által kezdeményezett és szervezett újabb vállalkozásnak, az amsterdami Stedelijk Museumban rendezett nemzetközi reklámművészeti kiállításnak, 9 2 A június 20-án megnyílt bemutató anyaga 1974-ben Schuitema hagyatékából a hágai Gemeentemuseum gyűjteményébe került. 9 3 így maradt meg az amsterdami kiállításra küldött Kassák művek közül két nyomtatvány: Az új magyar regény és a Munka című plakát. 9 4 Pár héttel az amsterdami kiállítás után, 1931 augusztusában Kassák művei láthatók voltak Párizsban, a Palais des Beaux-Arts termeiben megrendezett könyvművészeti világkiállításon is. A rendezvényről beszámoló Radnóti Miklós Kassákot és a többi magyar résztvevőt mint a „Salon modernjeit" méltatta. 9 5 Radnóti írásának hangulatot festő egyik mondata: „A Palais des Beaux-Arts termeiben Picassóék komolyan és elhagyatva figyelnek Kassákék terveire." Kassák csaknem másfél évtizednyi szünet után, új folyóirata, az Alkotás tipográfusaként, 9 6 majd az 1950-es évek közepétől megjelenő kötetei borítóját és kötését tervezve tért vissza a reklámgrafikához. Szinte valamennyi műve visszautalás az 1920 utáni korszak avantgárd tipográfiájának vagy képzőművészetének egyik vagy másik jellegzetességére. Az Alkotás csupa kisbetűs címsora, a Kassák irodalma és festészete című kötet borítóján a szintén nagy kezdőbetű nélküli név 9 7 a Bauhaus tipográfiai gyakorlatára és a Munka címsorára emlékeztet, még akkor is, ha Kassák az Alkotás címsorát már nem a Bauhaus által kedvelt talp nélküli betűkből szedette. A felületkitöltő szóismétlés, mely Rodcsenko és Liszickij újítása volt, már a Tisztaság könyve egyik belső címlapján megjelent, majd két esztendő múlva a Magyar Grafika 1928. május-júniusi számához tervezett borítón mint a kompozíciót meghatározó egyik fő tipográfiai megoldás szerepelt. Kassák évtizedek múlva A tölgyfa levelei borítóját ismét e módszer alkalmazásával tervezte meg. 9 8 Az új kiadású Misilló királysága, valamint a Vagyonom és fegyvertáram függőleges és vízszintes egyenesek révén négyszögekre tagolt és négyszögenként színezett borítólapja a holland konstruktivisták műveinek világára emlékeztet. 9 9 Ezt idézi föl a Munkanélküliek új kiadásának borítólapján a fekete szerkezetbe zárt világosszürke négyszögek együttese. 10 0 Kassák 1920 utáni linómetszeteinek kései rokona az Egy lélek keresi magát című regény új kiadásának borítójára került geometrikus kompozíció. 10 1 A benne található fekete kör révén a szuprematizmus egyik ősformája jelenik meg ismét. Újdonság, hogy az újra kiadott Marika énekelj, valamint a Mélyáram című novelláskötet borítóját kalligráfia díszíti. 102 Ez került a Mesterek köszöntése fehér kötéstáblájára is. 103 Egyszer alkalmazott megoldás volt, s épp ezért különlegességnek számít, a Szerelem, szerelem című verseskötet színes papírkollázsra emlékeztető, absztrakt és valóságszerű alakzatokat egyaránt tartalmazó borítólapgrafikája. 10 4 A kiadvány szövegközi rajzai, akár a Költemények, rajzok címmel megjelent kötet grafikai anyaga, azt dokumentálják, hogy Kassák 1948 utáni természetelvű festői, grafikai korszakának téma- és formavilága a könyvművészet terén is szerephez jutott. Ám még az 1950-es évek elejéről is van példa a konstruktivizmus hagyományának fölelevenítésére. Az idő múlásában című képeskönyv címlapjának szerkezete Mondrian struktúráira emlékeztet. 10 5 Ugyanakkor e címlap érzékelteti legjobban, hogy alkotójának konstruktivizmusa szuverén megnyilatkozás volt. „Kassák tört, szomorú színei, szabad kézzel húzott, foszlós vonalai, redves falakhoz hasonló foltfelületei, a geometriának és a véletlennek állandó keverése más hatást vált ki, mint Mondrian. Kissé a bérkaszárnyák, a tömeglakások nyomorát idézik ezek a színek, s egyúttal a rend vágyát, de azt a mocskot is idézik, amelyből majdnem a kristályok tisztaságával ragyog fel a humánum." 10 6 Korai képarchitektúráinak és 1958 után festett absztrakt olajképeinek, régebbi és újabb kollázsainak külföldi és hazai kiállításai alkalmával Kassáknak ismét módja nyílott arra, hogy plakátot tervezzen. Az 1960. évi párizsi kiállítás plakátján képzőművészeti elemként a Ma 1921. november 15-i számában majd a Bildarchitektur-mappában közölt egyik képarchitektúrát szerepeltette. Korai avantgárd korszakát idézte föl azzal is, hogy a plakát síkját egy jobb oldalra helyezett és egy lent végighaladó fehér mezőre tagolva 80
