Csaplár Ferenc szerk.: Kassák Lajos / Reklám és modern tipográfia (1999)

Könyv- és reklámművészeti kiállítás

kellene dolgoznia Pécsinek. Mai plakátjainak még nincs demonstratív jellegük, a német illusztrált folyóiratok mértékével mérve azonban gondosan megmunkált és esztétikailag tökéletes fotográfiák. A könyvművészet területén: Fáy Dezső, Jaschik Álmos, Kozma Lajos, Kner Imre, Reiter László és Végh Gusztáv állítottak ki érdekes és komoly színvonalat képviselő anyagot. Egyikük sem jelöli meg új irányvonalát a fejlődésnek, de produktumaik a maguk nemében és művészi jelentőségükben kész, értékes munkák. Ez a néhány ember képviseli ma nálunk az európai nívót a könyvművészetben, grafikájuk több a mindennapi értelemben vett illusztrálásnál, és Kner Imre tipográfiai tudása és könyvnyomtató eredményei a szakmában a legelöl állnak Magyarországon. Itt kell még megemlítenünk Kner Erzsébetet is mint a könyvkötészet nagyszerű szakemberét. Kiállított kötései anyagszerűek, kidolgozásukban precízek és esztétikusak. A könyvkötő feladatát nem téveszti össze a dekoratőr feladatával, a könyvet nem tekinti csecsebecsének, tudja, hogy az használati tárgy, kötése tehát gondos megmunkálást kíván. Minden kiállított darabja individuális művészkedés nélkül, kiválóan kulturált műhelymunka eredménye. A modern könyvcímlap-tervezést és fotómontázs-alakítást: Moholy-Nagy László, Molnár Farkas és e sorok írója képviselik. Moholy-Nagy és Molnár Farkas, sajnos, nagyon kevés anyaggal vesz részt a kiállításon, s így a laikus szemlélő aligha győződik meg általuk ennek a két jeles művésznek valódi képességeiről. A rendezőségnek gondoskodnia kellett volna, hogy ennek a két embernek a munkássága lehetőleg számarányban is kellőképpen kerüljön bemutatásra. E sorok írója körülbelül ötven munkájával vesz részt a kiállításon. Plakátok, könyvcímlapok és fotómontázsok. Magamról nem írhatok kritikát, mert ez „nem lenne összeegyeztethető az eddigi gyakorlattal". Annyit kívánok csak megjegyezni, hogy néhányat a kiállított lapok közül a magam értékelése szerint is jónak tartok. Munkáim egyik jellegzetessége, hogy a kiállítás kereskedelmi reklámanyaga között a társadalmi propaganda képviselői. A beérkezett művészek mellett külön meg kell emlékeznünk az egyes mesterek tanítványairól is, akik közt sok a fejlődésképes és reményekre jogosító tehetség. Különösen Bortnyik iskoláját emelném ki. Összegzésül. Örömmel köszöntjük a könyv- és reklámművészek bemutatkozó kiállítását. Örülnünk kell ennek a lényegében és mennyiségében is értékes produkciónak úgy művészeti, mint társadalmi szempontból. Mégsem posványosodott és mégsem rothadt el itt minden a reakció és a kicsinyes aszfalt-cinizmus nyomása alatt. A kétségbeejtő felszín alatt friss, eleven erők csíráznak, s csak idő kérdése, hogy úgy a művészetben, mint a politikában és közgazdaságban rombolón és építőn szerephez jussanak ezek az új optimizmust és új bizonyosságokat jelentő erők. SZÁZADUNK, 1930. 5. 291-294. Hirdetés / Munka, II. évf. 13. sz. (1930. ápr.) / Kat.149. 22