Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
A Korunk már 1926-tól közeli kapcsolatban volt Kassákkal,Dienes László és Gaál Gábor egyaránt élénk levelezést folytatott vele, mind Bécs, mind Budapest felé. 1 1 A Korunk 1926ban közölte és külön füzetben is kiadta Kassák Az új művészet él című írását. 1 2 Ekkor a lap címképe a fekete betűs,vörös vonallal aláhúzott fejléc alatt, kis házformában a föld északi féltekéjea lángoló Európa térképével.Az embléma jól kifejeztea Korunk helyét a határokkal és ellenségeskedésekkel felszabdalt két háború közti Európában,de megvalósítása nagyon primitív volt.1926 decemberében el is tűnt a címlapról, s helyette a címlapra került a tartalomjegyzék.1929.januártól májusig a folyóirat címlapja kék-vörös, kék-sárga,zöldfekete,fekete-barna-világoskék téglalapokból s rájuk helyezett határozott vonalú számokból és betűkből formált kép-architektúra volt,Kassák Lajos terve után. A színeket,illetve a nem kívánt színkeveréseket a kolozsvári nyomda valósította meg,nem túl sikeresen. Dienes László egyik levelében az új címlap sikertelenségéért a nyomdát okolja. 1 3 Az olvasók és a lap szerzői - köztük a képarchitektúrát csupán „formaaktivizmusnak" nyilvánító Fábry Zoltán - Kassák címlapját nem a kékből-vörösből lilára sikerült,máskor piszkos zöldbe hajló négyszögei miatt tartja „komolytalannak",hanem eleve rossz választásnak ítéli a társadalmi mozgás sok területe felé nyitott folyóirat borítóján az absztrakt-geometrikus címlapot. 1 4 1929 májusa után Kassák kompozíciója eltűnik a Korunk címlapjáról,emlékét csak az élénk színű függőlegesekkel és vízszintesekkel kiemelt,címlapra tett tartalomjegyzék őrzi.1930 áprilisában ezt a címlapot a lap bal alsó sarkából a jobb felső sarok felé tartó irányban elhelyezett felirat szeli át,szinte kiáltva „a fenyegető háború ellen". 1930-ban megváltozott a Munka címlapja is. Eltűnnek a színes egyenesek,négyzetek, téglalapok,és az ismét egységesen fekete-fehér felületen egyre több helyet foglal el a tartalomjegyzék, majd stilizált vonalakkal felrajzolt figurális kompozíciók vonultatnak fel olykor börtönök előtt posztoló szuronyost,egészségében károsodott meztelen emberi testet (Trauner Sándor műve), munkáskézben felemelt szerszámot. Kassák 1931-ben 35 versét Szélpál Árpád róla készült portréfotójával,szürke-fekete betűkkel borított címlappal adta ki. Gró Lajos Az orosz filmművészet című könyvének borítójára az orosz filmekből kivágott kockákból formált monumentális fotókollázst egy fejkendős orosz munkásasszony főalakjával. A köteteken csak a kollázsok szerkezete, a számok és a betűk emlékeztetnek a képarchitektúrák szigorú és tiszta világára. A 35 vers illusztrációit a Kassák körébe került fiatal művésznemzedék új,absztrakt-szürrealisztikus,illetve a Neue Sachlichkeit stílusára emlékeztetően tárgyszerű művei alkotják.Ezek az alkotások, Schubert Ernő, a DOR álnéven rajzoló Trauner Sándor,a fiatal Korniss Dezső rajzai ebben az évben a Munka címlapján és belső oldalain is megjelentek. 1930-34 között Kassák regényeinek általa tervezett címlapjai is döntő változásokat jeleznek. Fénykép-kollázsok, egyszerű figuratív rajzok láthatók a gyors egymásutánban megjelent regények címlapján, melyek tartalma is Kassák új érdeklődési területeit és ábrázolóeszközeit mutatja. Kiáltóan különbözik mára korábbi címlapoktól Kassák paraszt-regényének, a Marika énekelj! című könyvnek (1929) a borítója,amelyen rózsaszín lapra tett fotómontázsban négy népviseletbe öltözött parasztalak jelenik meg apró falusi házak felé 92
