Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
című verskötetét.Kassák húgának versei már a budapesti MÁban feltűntek,mint az expresszív-futurista költészet magyarországi friss zsengéi. Kassák számára is meglepetés volt a csaknem gyereklány költő meghökkentő modernsége. Újvári Erzsi Bécsben férjével a szintén expresszív-futurista költőként induló Barta Sándorral együtt talán elsőként lett a dada abszurd képzettársításainak, merész gondolati-formai cirkuszi mutatványainak képviselője. Kassák felismeri és propagálja mindkettőjük teljesítményét, s mellé teszi saját felfedezését, a dadaista rajzot,tipográfiát. A Prózák című kötethez George Grosz rajzaiból választ illusztrációkat és maga tervez címlapot.Ezen már nyoma sincs a korábbi MA-címlap bizonytalankodásainak: a fehér lapon fekete és sötétzöld vonalak,betűk ugrándoznak. Egyenesek és görbék,álló hasábok és lágyan hajló ívek, köztük hasonló hajladozással a költő neve és a kör minden alkotását fémjelző MA-embléma. Szerzőtársként George Grosz neve is a címlapon olvasható. Újvári Erzsi lehetett az első,aki megértette és megköszönte bátyja új érdeklődését. A Kassák-hagyatékban fennmaradt Prózák-kötetben olvasható Bécsben,1921. IX. 10-én kelt dedikációja: „Lajosnak,a rajzolónak, mert mint költővel és bátyámmal nem vagyok valami jóba Bözse." Csak találgathatjuk, hogy miért ,,nem volt jóba" Kassák egykorú költészetével Újvári Erzsi. Elképzelhető, hogy az ekkor megjelenő Máglyák énekelnek című művének a Tanácsköztársaság összes konfliktusát nyersen és keményen feltáró mondanivalójától rettent meg a Bartával együtt mindvégig'radikálisabban forradalmár testvér. Ekkor még nem váltak szét a MA munkatársainak útjai, így a kérdések a legnagyobb óvatossággal fogalmazhatók csak meg. A Máglyák énekelnek bécsi kiadásának füzetére Bortnyik Sándor készített címlapot,amelyen szintén görbe vonalak mentén hajladoznak a cím kék betűi,vörös ívek alkotják a címképet,Bortnyik majdnem egy Máttis-Teutsch grafikát alkotott.Ugyancsak 1921-ben jelenik meg a Kassák költészetét 1915-től bemutató Világanyám című verskötet. Ehhez ugyancsak Bortnyik készít higgadtabb,geometrikus elemekből álló címlapot,a belső szövegrendet is egyenesek tagolják. A kötetben a dadaizmussal közeli kapcsolatba kerülő Kassák új,szigorúbb képi rendbe szedett költészete: néhány képvers is megjelent. A MA VI. évfolyamának 5.számán,1921. márciusában Kassák teljesen új címlappal lép olvasói elé. Mesterfogása a nagybetűs MA-felirat és a tömören megfogalmazott alcím (Aktivista folyóirat) egymás fölé nyomása. A cím és impresszum között így eltűnik a fekete vízszintes, megszűnik a tartalomjegyzék, s a címlapon felsorakozó hasábok, egymásra helyezett háromszögnek és a nagy sötét pontnak ható,egyenletesen beszínezett kör tökéletes formai egységet alkotnak a cím betűivel. Az egyszerű mértani ábrák a Kassák által ekkor már szóban és írásban megfogalmazott,tus és linóleummetszet sorozatban megvalósított új műfaj: a képarchitektúra alapelemei. 1921 tavaszán már formálódik a képzőművész Kassák önálló irányzata,amely egyben kísérlet egy stílus zárt rendszerének megalkotására is. Kassák a több művészeti ágat egyesítő művészet,az architektúra lemeztelenített alapformáit teszi képei,grafikái alapelemeivé. 1921-ből keltezett egy meg nem valósult MA-szám vagy kiadvány címlapterve (Kassák Emlékmúzeum). Ezen ragasztva-festve rózsaszín,fekete,lila téglalapok, négyzetek és betűk 87
