Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Szabó Júlia: „A címlap fontos". Kassák Lajos kiadványainak címlapjai 1912-1934
1919-ben a vörössel nyomott címkép-grafika is megjelenik a MA címoldalán. Kassák már korábban is gondolhatott ilyen címlapra. Az Egy ember élete egyik részletében Szittya Emil és Hugo Kersten 1915-ben Zürichben kiadott lapjáról a Mistralról jegyzi fel: ,,a lap sárgás papirosra van nyomtatva két színben.A címe vörös színű,..." 5 A MA 1919 nyarára címlapjainak figyelemfelkeltő erejével, harsányságával és komoly következetességgel ismételt kuboexpresszionista tipográfiájával elérte,sőt talán meg is haladta példaképeit. A Tanácsköztársaság bukása után börtönbe került Kassák kiszabadulása után Bécsbe utazott,ahol 1920-ban már újra együtt volt a budapesti MA-kör törzsgárdája. A MA 1920-ban változatlan tipográfiával jelent meg Bécsben,első bécsi számának címlapján Máttis-Teutsch János metszetével. 1921-ig a lap külső kivitelében első korszakának hagyományait folytatta. Máttis-Teutsch után Bortnyik metszete,a 4.számon pedig Marc Chagall tusrajza látható a címlapján. A MA-kör programja azonban, mely az egyetemes művészet legfrissebb mozgalmainak megismerését hirdette,előlegezte a változást. Megváltozott a lap terjesztési területe és funkciója. Magyarországra csak titokban csempészték be,egy-egy száma olykor nemcsak más címlapot,de egészen más címet is kapott (Kortárs,Horizont,365).Európa kisebb-nagyobb művészeti központjaiba nemcsak a magyar nyelven olvasó előfizetőkhöz jutott el.de a rokon törekvéseket képviselő idegen nyelvű művészcsoportokhoz is. Már nem az volt a fontos, hogy a lap címlapján megjelenjen a tartalomjegyzék, hanem inkább az, hogy a címlap tipográfiájával és a választott reprodukcióval vagy grafikával kifejezze egy-egy szám tartalmát. 1921-től Kassák Lajos Berlin, Zürich, Weimar, Párizs, Hannover, Moszkva művészeti terméséből válogat képeket egy-egy címlapra, s maga is színre lép mint rajzokat, metszeteket készítő képzőművész. Az első reprodukált Kassák-mű 1921 január 1-én a MA címlapján jelent meg a VI.évfolyam 1 .számában.Ezen a lapon még az 1916-tól használt írott betűs címfelirat látható, alatta a vastag fekete léniával, majd nagy betűkkel a lap impresszuma (Aktivista művészeti és társadalmi folyóirat),a főszerkesztő neve, s a hely és évfolyam jelölése. A címlapon megjelenő tusrajz furcsa,formátlan képződmény. Van rajta hangjegysor, falusi táj részlet, gép, félhold,egy csavarkulcsfejű kakas,három gyárkémény,amelyen ,,Tűz", „Lied",,,Hullás" felirat olvasható. A rajzon még több német és magyar szó (Wanderer,Gelächter, Én,Te) és egyetlen tréfás kérdőmondat látható: „De mit szólnak ehhez a jó családfenntartók és a szőke asszonyságok?" A rajz alsó részén név és keltezés Kassák, 1920. Kassák rajza a dadaizmus egyik első reflexiója a MÁban. Kassák e rajzköltészetnek nevezett alkotását csakhamar követik a MA lapjain és címlapján mechanísztikus-dadaista alkotások, Kurt Schwitters, George Grosz rajzai,a dada organikus ágát képviselő Hans Arp művei, s a mechanikus dada tematikáját egy ideig követő Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor kerék, betű,szíjáttétel elemekből álló grafikai kompozíciói. Kassák „rajzköltészete" könnyedebb,szabadabb alkotásokon 1921-től dadaista hatást jelző MA-kiadványokon is megjelent.1921-től dadaista hatást jelző MA-kiadványokon is megjelent. 1921-ben adta ki a MA Újvári Erzsi Prózák 86
