Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
György Péter: Az absztrakció vége/mitosza
őneki is fel kellett fedeznie és történelmi élményként kellett megérteni azt,ami egykor az övé volt. Vigyáznia kellett, nehogy a saját múltját felidéző festészete „jelmezként" hasson, miközben az a ruha,amit ismét fel kellett vennie,ha a nyugati színtéren győztesként akart bemutatkozni, ifjúsága egyszer már levetett,sutba vágott relikviái közül került elő. De Kassák,az örök avantgardista így került ismét a „frontra",a különböző elvárások és idősíkok metszéspontjába. Kelet és Nyugat egymásrautaltsága,egymás félreértettsége, megkésettség és egyidejűség szembesült tehát sorsában.Talán az első élő kelet-európai mester volt,akit felfedeztek.de e felfedezés a nyugati ízlés és a galériatulajdonosok árfolyama, elképzelései szerint történt. (Történhetett-e volna másként?) Kassák akaratán kívül, elvesztvén uralmát az idő felett, került ismét vissza Nyugatra,ő,aki egész életében uralni igyekezett az időt és meghatározni a korszakot. De elvesztvén bizalmát az avantgarde világirányító képességében,öregen még egyszer látnia kellett, hogy mindebből valamit mégis visszanyerhet. És segíthet-e jobban ma minket valaki más, mint ő,alakjának tragikus nagyságával,akkor,amikor újra és újra Kelet és Nyugat félreértésének, kulturális szakadékainak áthidalására törünk,és közben keressük saját, s így valóban egyetemessé váló művészetünk? JEGYZETEK 1. A futurizmus értékelésére vonatkozóan különösen fontos volt a korszakban : Babits Mihály : Futurizmus. Nyugat, 1910.1.487-488. old., Szabó Dezső: F.T. Marinetti : Futurizmus. Nyugat, 1912.11.156. oid., valamint uő.: F.T.Marinetti: Le monoplane du papeA912.1 1.298-299. old. 2. Erre vonatkozóan nyilvánvalóan elsőrendű fontosságú az Egy ember élete egésze.Konkrétan is kifejtette nézeteit Kassák az ún. Népszava-vitában a 20-as évek derekán. Ekkori álláspontjában nyilván más megfontolások is szerepet játszottak,de lényeget illetően Kassák e tekintetben,soha nem változtatta meg a nézeteit. Népszava, 1925.júl.19., júl.24., júl.20.,aug.9.,aug.13.,aug.23.,okt.11. 3. Vö.Lukács György: Ifjúkori művek.Magvető, Bp.1977. 4. Erre épp a Babits Mihállyal lefolytatott vita mutat a legjobban. Kassák A Tett.1916. márc. 20.ll.évf.10. sz.-ban közölte Programját. Babits cikke: Ma,holnap és irodalom. (A „Tett" köré csoportosult írókról.) Nyugat,1916.11.328-340.old. Kassák válasza: ,,A rettenetes nagy hamu alól" Babits Mihálynak.(A „Tett"ről.) Nyugat.1916.II.420-421 .old.és Babits viszontválasza: Felelt. (Kassák Lajosnak a ,,Tett"-ről. Nyugat. 1916. 11.424.-425. old. De az sem közömbös, hogy A Tettet Szabó Dezső cikke nyitotta meg.) Keresztelőre. A Tett, 1915. nov.1.1. évf. 1. sz. 5. Pl. Kassák előadásának fogadtatása a Galilei-körben.(Jegyzetek a szintetikus irodalomról.) Az est leírását maga Kassák adja meg az Egy ember életében. Magvető, II.kötet 315. old. Bp.1983. 6. MTA kézirattár: Ms 45. 7. Új Magyar Piktúra. Amicus,Bp. 1926.144.old. 111
