Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Peternák Miklós: Kassák fotó-képe
(az országban második) nemzetközi fényképkiállítás szervezésével.Erről Kassák kritikát ír, mégpedig időben Az orosz film és Ruttmann „Berlin"-jéről írott tanulmánya (Az abszolút film) között.® Az a határozottság,mellyel a hosszú névsorból,a fotókiállítás résztvevőiből pusztán két nevet: Frant[isek] Drtikolét (hogy Dritikolnak írja a nevet,mutatja,hogy nem korábbi „ismertség", hanem határozott szem és ítélet miatt) és A[/bert] Renger[-Patzsch] nevét emeli ki, nem is annyira a kiállítás színvonalát, mint a válogatás (gyakorlatilag az akkori,fotóval kapcsolatosan általános) szemlélete és Kassák nézetei közötti távolságot rögzíti. A Munka szociofotó csoportja 6 (mely csak egyike a Munka kultúrcsoportjainak) létében, még inkább: nyilvános jelentkezésében kapnak mintegy teret,formát sőt igazolást Magyarországon is e nézetek a „produktív" fényképezésről,ám mint a név is mutatja, elválaszthatatlanul immár a szociális eszmétől - vagyis a fénykép nem cél, hanem eszköz a jövő alakítására,és közeg,melyben a jelen megjelenik.Utolsó kiállításuk 1966-ban volt: az 1932-ben betiltott szolnoki tárlat rekonstruált változata. Kassáknál is észrevehető egy - a szociofotó csoport munkájának lezárulásához, majd mintegy harminc év után, rekonstruálásához hasonló - ív, mely fotómontázsait,fotót használó kollázsait határozza meg. Bécsi emigrációs éveiben készülnek az elsők, majd visszatérése után,a harmincas évek közepére szinte eltűnnek- hogy egy háború és egy belső emigrációs időszak után,a nemzetközi művészetbe (vagy inkább: kül- és néha belföldi galériákba) való visszatéréskor szülessen a legtöbb,a 60-as évek elején. Két fő vonatkozásban említhető ezen túl Kassák és a fényképek kapcsolata 7 - csupán az említés szempontjai mások: ahogy alkalmazza őket,funkcionális összefüggésben,és ahogy megjelenik bennük.Vagyis a róla (és részben neki) készült fotók,valamint reklámtervei (és írásai), könyvborítói,alkalmazott grafikái s tipográfiai munkája alapján. Előbbiekből ismerünk többet, s ha sorba rendezzük néhányukat azon reprezentatív fotókollázsokkal együtt, melyre a róla készült fényképekből is ragasztott,véleményem szerint megkapjuk az elemzés érvényes kontextusát és bázisait. II I SORS ÉS MŰ - VILÁG ÉS KÉP a Kassákról készített fényképek közül az az igaz, amelyek csúcsos kalapjában ábrázolják." (Németh Lajos) Az idézett írás 8 következő mondata a kalapot, mint Kassák attribútumát határozza meg, s jelen sorok írójának igen nagy erőfeszítésébe került, hogy a továbbiakban mindenekelőtt ne a kalapkérdést próbálja tisztázni,úgy a magyar sajátosságok („Ha a Föld Isten kalapja. stb.és a koldus kalapja,valamint: Nor-coc,vö.József Attila-reklámvers),mind a kortárs 96
