Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Tomas Straus: Kassáki impulzus - néhány rejtett összefüggés (Ford.: Véghné Rassay Márta)
TOMAS STRAUS KASSAKI IMPULZUS -NÉHÁNY REJTETT ÖSSZEFÜGGÉS A művészet hatástörténetének megvannak a saját, mindmáig még kezdeteiben sem eléggé vizsgált szabályai. 1986 nyarán Velencében sorba álltak az emberek nemcsak a Biennale kortárs művészetet bemutató Guardia-pavilonok,hanem még inkább Pontus Hultén Futurizmus és futurizmusck című kiállítása előtt. Az ötletesen rekonstruált Palazzo Grassi a Canale Grandén négy hónapig volt színhelye a századelejí művészeti keresztmetszetek különös felelevenítésének. A költő, kritikus és művészeti programadó - egyszóval provokátor - Filíppo Tommaso Marinetti 1911 körül hihetetlen rövid idő alatt számos,addig ismeretlen fiatal tehetséget gyűjtött maga köré. Egy szerencsésen választott jelszóval, a „futurizmus" nevével,valami izgalmasan új vonult be Nyugat-Európa kultúrtörténetébe,nemcsak egy új művészeti irány kibontakozását jelezve a hozzátartozó összes attribútumaival együtt,hanem a modern művészet néhány felejthetetlen alakjának,Giacomo Balla Gino Severini, Luigi Russolo, Fortunato Depero, Carlo Carra és Enrico Prampolini jövőbeni pályájának alakulását is egyengetve. A történet az akkori művészeti glóbusz több más pontján is megismétlődik.A költő, kritikus és művészeti programadó,szervező,egyszóval provokátor Kassák Lajos 1916 körül hihetetlen rövid idő alatt számos eladdig ismeretlen fiatal tehetséget gyűjt maga köré. Egy szerencsésen választott jelszó,az „aktivizmus" vagy „konstruktivizmus" neve alatt valami izgatóan új kezdődik Közép-Európa kultúrtörténetében,nemcsak egy új művészeti irányt indítva útjára,hanem a modern művészet néhány felejthetetlen alakjának,Uitz Bélának, Bortnyik Sándornak, Péri Lászlónak, Moholy-Nagy Lászlónak, Mácza Jánosnak, Kállai Ernőnek és Breuer Marcellnak egyengetve most már jövőbeni pályáját. Az avantgardista nyugtalanság fő propagátorainak pozícióját azonban az idők folyamán különbözőképpen kell megítélnünk. Míg Marinetti politikailag és filozófiailag több mint ellentmondásos szerepét a már említett 1986-os kiállításon (mint már azelőtt máshol is) igyekeztek,amennyire csak lehetett,tompítani, Magyarországnak 1987-ben nincs oka, hogy ne álljon ki büszkén Kassák mellett. Döntően közrejátszik a Marinettivei (de F. Pfemferttel, H. Waldennel vagy akár például A. Bretonnal) való összehasonlításnál az atény, hogy az egeket ostromló magyar avantgardista szintén tehetséges művész: költő,grafikus és festő is volt. A (csak) teoretikus elme hajlik arra, hogy az egyszerit és magát a műalkotást az általánosítás logikájában „konzekvensen" feloldja. A művészet „végső igazságának" nagy víziója erre látszólag feljogosítja. A művészettörténet létjogosultsága és szükségessége azonban éppen az „alogikus" egyedi alkotás mellőzött jellemvonásainak nyomon követésében van. Hogy minden élő művészetelmélet gondolkodásmódjai ezért gyakorlatilag „fordított" irányban haladnak,és hogy a nyilvánosan soha ki nem teregetett egyéni formaérzéket kell minden sikeres értékelés s művészettel kapcsolatos elmélkedés tulajdonképpeni kiindulópontjának tekinteni,azt Kassák egyik legnagyobb kortársa,a szintén irodalmárként induló filozófus és esztéta,Lukács 31
