Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Megjegyzések Kassák Lajos korai műveinek sorsához (G. M., Gy. P. P. G.)
GERGELY MARIANN, GYÖRGY PÉTER, PATAKI GÁBOR MEGJEGYZÉSEK KASSÁK LAJOS KORAI MŰVEINEK SORSÁHOZ Talán példa nélkül áll a modern magyar művészet történetében, hogy egy nemzetközileg is ismert és elismert alkotó életműve születése centenáriumának évében ily mértékben feltáratlan, nagyrészt azonosíthatatlan legyen. Az életmű elsőszakasza, az 1920-30 közötti periódus szokatlanul kevés,,kemény" adattal szolgál a kutató számára. Ezért gyakran kellett a tudományos forrás, illetve forrásközlés kritériumait épphogy kielégítő információkat használnunk a kassáki oeuvre feltárása során. Kassák műveiről a művész életében nem készült megbízható lista, s nem ismerünk ilyet 1967 óta sem. Az özvegy, Kassák Lajosné Kárpáti Klára halála után, 1986-ban készült műtárgyjegyzék már csak kevés 1920 és 30 között keletkezett művet tartalmazott, elsősorban nyomatokat, első kiadású könyveket, tipografikai munkákat.(A katalógus lezárásának időpontjában a hagyaték még feldolgozatlan. Erre utal a KM H/86 jelzet.) Az életmű kutatásához az alábbi típusú forrásokat használtuk fel: 1/KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUSOK Az egykorú folyóiratokon, kiadványokon kívül különbséget kell tennünk a Kassák életében készült, illetve halála után megjelent, de még általa szerkesztett,ellenőrzött kiadványok, s az 1968 után kiadottak között. Nyilvánvaló, hogy az 1968-ig megjelent munkák nem tartalmaznak hamisítványokat, legfeljebb antedatált műveket. Kevés az olyan katalógus 1968-ig, amelynek ellenőrizhető és azonosítható műtárgyjegyzéke van.így például hiába ismerjük Kassák 1924-es berlini,a Der Sturm galériájában rendezett kiállításának katalógusát,ennek alapján az ott bemutatott műveket nem lehet azonosítani, csak azt tudjuk meg,hogyan nevezte ekkoriban Kassák munkáit: „Bildarchitektur, Raumkonstruktion, Dynamische Konstruktion". Sajnos a katalógusok alapján nem azonosíthatók az 1928-ban,a Mentor Galériában kiállított,és az 1960-as párizsi Denise René Galériában bemutatott művek sem. Fontos forrásul szolgáltak viszont a székesfehérvári István Király Múzeum 1957-es és 1968-as, valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem 1969-ben kiadott katalógusai. A Kassák halála után megjelent katalógusok között újabb megkülönböztetést kell tennünk a hazai és külföldi kiadványok között. Annak ellenére, hogy 1967 után számos Nyugat-Európában és később Amerikában rendezett kiállításra került sor, a kiadott katalógusok többnyire nem megbízhatóak; némelyikbe ellenőrizhetetlen módon antedatált illetve hamis művek is bekerültek. 2 / MONOGRÁFIÁK Az életmű adatainak ellenőrzéséhez, illetve az egyes művek azonosításához segítséget jelentettek számunkra a monografikus feldolgozások és a húszas évekkel foglalkozó átfogó munkák. Sajnos azonban ezek sem adnak minden esetben tökéletesen megbízható információkat az egyes művekről. A további kutatások alapjait teremtette meg Bori Imre-Körner Éva Kassák 80.születésnapjára sürgető gyorsasággal megjelentetett könyve. Carl László 1968-as Kassák albumában általában nem közli a művek méreteit és technikáját.Vadas József könyvében Kassák elsősorban mint a konstruktivizmus környezetformáló mestere jelenik meg.Általában véve el139
