Csaplár Ferenc, Gergely Mariann, György Péter, Pataki Gábor szerk.: Kassák. A Magyar Nemzeti Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum emlékkiállítása (1987)
Csaplár Ferenc: Kassák Lajos Berlinben
tait,s ezzel voltaképp berlini útja legfőbb tanulságait is a követkzőképp foglalta össze: ,,A kiállításon szereplő képzőművészeti ágak között kétségtelenül a festészet jár legelöl. Ezen a területen az oroszok új erőt és új kultúrlehetőséget hoztak be Európába. És maguk előtt is festészetük mutatja az irányt,amellyel haladniok kell,hogy ideáljukhoz,az új emberi ideálhoz - a konstruktív életformához eljuthassunk. (És ők a jövő fiai.) Berlinben egymást eszik a kiállítások, formák tekerődznek és színek visítanak.És ebbe a tekervényes cifra zavarba az oroszok újra elhozták a színek ősforrásait s a tisztaság és erő EGYENES VONALÁT." Kassák a kiállítás Liszickij borítólapjával megjelent katalógusát és az orosz művész 1922-ben Berlinben kiadott nevezetes könyvének, A két négyzet történetének dedikált példányát élete végéig megőrizte. Kassák berlini útjának másik fontos mozzanata a MA 1922. november 21 -én a Der Sturm helyiségében lezajlott irodalmi estje volt. Herwarth Waiden,a Der Sturm szerkesztője azzal, hogy folyóirata helyiségét Kassákék rendelkezésére bocsátotta,a MA-isták berlini bemutatkozását egy csapásra érdekes és vonzó eseménnyé emelte. Az esten Kállai Ernő mondott bevezetőt német nyelven.Ezután magyar nyelvű műsor következett.Simon Jolán Schwitters, Huelsenbeck, Arp és a MA költőinek verseit adta elő. Kassák három versét és A ló meghal a madarak kirepülnek című eposzának részletét olvasta fel. Az est fogadtatásáról a Bécsi Magyar Újság 1922. november 26-i számában a következőket olvashatjuk: ,,A Sturm helyiségét egészen megtöltötte a Berlinben élő fiatal magyarok soraiból egybegyűlt közönség, mely nagy tetszéssel fogadta az előadást,különösképpen K.Simon Jolán frappánsan ható recitációit. Azt a benyomást keltette a MA-isták első berlini estélye, hogy a közönség, amely olvasva nehezen tud közelférkőzni a versek lényegéhez,azokat előadva teljes mértékben élvezni és értékelni tudja. A MA első berlini kísérlete azt mutatja,hogy itt is szükség volna egy intenzívebb magyar kultúrpropagandára, mely a szétszóródottan élő és különböző politikai pártállású magyarokat egy közös művészi kultúrmunkára összefogja." Kassákés Waiden berlini találkozását követően a MA és a Der Sturm kapcsolata még elevenebbé vált. Waiden a MA-isták iránti nagyrabecsülését és a szorosabb együttműködésre irányuló szándékát már azzal is jelezte, hogy a Der Sturm 1922 novemberében,azaz Kassákék berlini tartózkodásának idején esedékes új számát Kassák eredeti metszetével a címlapon jelentette meg. A Berlinben folytatott megbeszélések eredményeképp a Der Sturm vállalkozott Kassák német nyelvű verseskötetének kiadására. Az 1923 februárjában megjelent Ma-Buch - Gedichte von Ludwig Kassák című könyv Kassák 1920-1922-ben írott dadaista színezetű számozott verseit,A ló meghal a madarak kirepülnek című eposzát és négy konstruktivista linóleummetszetét tartalmazta.Olyan műveket tett hozzáférhetővé a német olvasók számára, melyek jól érzékeltették a magyar és a német avantgarde közötti szellemi érintkezést s ugyanakkor a magyar mozgalom jellegzetességeit is. A verseket Gáspár Endre, Kassák közeli munkatársa fordította németre.O írta a kötetbe a költő Kassákot bemutató német nyelvű előszót is. Waiden a Der Sturm olvasótáborának figyelmét azzal is igyekezett Kassák és a magyar mozgalom iránt fölkelteni,hogy 1923 januárjában és márciusában folyóiratában szemelvényeket közölt a kiadványból. 104
