Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
figyelmeztette, hogy Kassák inkább nyilvánosan megleckéztetni szeretné őt. Az előadást mégis megtartotta, ám a vita folyamán a felszólalók szinte rögtön a szabad szerelem kérdésére tértek rá, amely Kassákot végleg kihozta a sodrából, s aki abban explicit módon „veszedelmes anarchiát látott, amely veszélyezteti a törzs egységét és fegyelmét. Én ugyan a gyakorlatban el sem tudtam volna képzelni, hogy többé valaha is más nőt megismerjek, de elvileg a szabad szerelmet a modern életforma megtámadhatatlan törvényének tekintettem. (A) vita hevében (...) arra a szerencsétlen kijelentésre ragadtattam magamat, hogy a szabad szerelem kérdése már nem egyéb, mint lakáskérdés. Erre aztán kitört a jogos felháborodás." 3 3 Román József visszaemlékezésében nem nevesíti, inkább a mozgalom ifi szektorában használt általános lózungnak tekinti a „szerelem csak lakáskérdés" fordulatot, bár azt is jelzi, hogy annak gyakorlatát korántsem kell készpénznek venni. „De a felszabadult forradalmi szellemhez - vallja - felszabadult kapcsolat illett a nemek között. A női egyenrangúság magától értetődött, csupán az ortodox marxizmus szextételei nem voltak egyszerűen értelmezhetők. Hiszen a Kommunista kiáltvány szabad emberi kapcsolatokat, a polgári házasságok csődjét, mi több a szabad szerelmet hirdette - legalábbis ígérte a jövendő társadalmának, de mi ennek a társadalomnak az előőrsei, előkészítői voltunk." 3 4 Jóllehet Marx és Engels inkább az „őszinte nőközösség" megjelenéséről beszél, ám az ifik képzelete nagy vonalakban igyekezett megfelelni a szabad szerelem általuk vélelmezett imperatívuszának. Román példája Szerémi B., a csinos, szőke munkáslány, aki a mozgalmon belül megalapította az 33. Vas, i.m., 568-569. 34. Román, i. m.,54. Mint erre már másutt rámutattam, az 1950-es évek elején megizmosodott, Mérei Ferencet, Bálint Endrét, Biró Gábort, Lux Lászlót, Kelemen Imrét, Zsámboki Zoltánt és Horváth Lászlót jelentő pasaréti Törzs, melynek tagjai közül számosan az egykori Munka-körben és a szocialista diákok mozgalmában is részt vettek, a szerelemmel és a szexualitással kapcsolatos ethoszát éppen ebből a gondolatkörből merítette. Lásd K. Horváth Zsolt: Szexuál-lélektani szubkultúra Budapesten. Szempontok a Törzs keletkezéséhez és politikai szocializációjához, in: Mérei Élet-Mű. Tanulmányok, Borgos A., Erős F. és Litván Gy. (szerk.), Budapest, Új Mandátum, 2005,37-53.
