Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
K. Horváth Zsolt: A munkáskalokagathia pillanata
fontos közbenső láncszeme a punaluacsalád. 2 9 Mielőtt további fejtegetésekbe bonyolódnánk, szögezzük le: az avantgardistákat nem Morgan és nem is Engels kutatásai izgatták, hanem az a tény, hogy a polgári házasságon túl létezett, létezhet másik modell. Az empírián túl itt inkább a képzelet ereje a fontos és lényeges, ahogyan egy - feltehetően kevesek által ismert - szövegből kiindulva visszamenőlegesen átlényegítettek egy Hawaii szigetén kialakult kulturális modellt. Ezt nevezte el - megváltoztatandók megváltoztatásával - Rév István retrotópiának, ami nem más, mint egy időben visszavetített, a mából átlényegített ősállapot, amely gyógyírt kínálhat a jelen problémáira, feszültségeire. 3 0 A minden adottat, minden előlegest megkérdőjelező avantgardista ifjak természetesen a legszabályozottabb, legnehezebben megváltoztatható normarendszerrel kapcsolatban is ellenvéleményt jelentettek be. Ennek biológiai alapjait nevezte találóan „az ifjúság tombolási igényének" Füst Milán, aki viszont esszéjében, B. Malinowski nyomán, a Trobriand-szigeteken „találta meg" a maga retrotópiáját. 3 1 Justus Pál levele Kassák Lajoshoz, 1962, Petőfi Irodalmi Múzeum, Kézirattár 29. Friedrich Engels: A család, a magántulajdon és az állam eredete (1884), in: Marx-Engels válogatott művek, Budapest, Kossuth, 1963, II. kötet, különösen 178. skk. 30. Vö. Rév István: Retrotópia. A kritikai gondolkodás primitív fordulata, Beszélő, 1998. december, 40-54. 31. Füst Milán: Szexuál-lélektani elmélkedések, Budapest, Helikon, 1984.
