Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Kókai Károly: Német nyelvű szövegek a bécsi Mában
művei 1 0 jelentek meg. Az összeállítás egyik érdekessége, hogy Kassáktól nem jelent meg ebben a számban költemény német fordításban. Gáspár András 1 1 költészetelemző szövege szintén nem az egyes költőkről beszél - tehát nem Kassákról, Reiterről, Déryről -, hanem az „új költő"-ről, ami arra utal, hogy a szerkesztő Kassák és a folyóirat munkatársai (jelesül Gáspár) intenciója arra irányult, hogy egy, a magyar avantgárdra jellemző jelenséget általánosságként próbáljon közvetíteni a német nyelvű olvasóknak, és nem az egyes költők individuális tulajdonságait kívánta előtérbe állítani. A következő német nyelvű, helyesebben: többnyelvű szám, a Musik und Theater Nummer (Zene és színház szám) 1924-ben jelent meg. Ennek a jelentősége a kérdés tisztázásában - hogy kinek szólt, milyen közönséget próbált elérni a bécsi Ma - az, hogy a számot egy 1924-ben Bécsben megrendezett színházi kiállítás alkalmából adták ki, tehát konkrétan egy Bécsben zajló eseményre reagált. Tehát nem csupán a nemzetközi összefüggésben fontos - például berlini - eseményekre reagált a Ma, hanem a helyi kulturális élet kiemelkedő történéseire is, mint ezzel a számmal - amelynek megjelentetése különben teljesen értelmetlen lenne. A szám megjelentetése csak azzal magyarázható, hogy a szerkesztő a helyi közönséget, az osztrák kulturális élet aktuális eseményeit vette figyelembe. A címoldalon olvashatók a nevek, akik ebben a számban feltűnnek, közöttük Josef Matthias Hauer és 10. Robert Reiter: Landschaf t und Mensch im Röntgenlicht és Trauerzug schlängelt zwischen den Sternen, 13. oldal; Tibor Déry: Landschaft és Glasfläche, 13. oldal; 365-er Dichter Glasuhr és Portrait, 14. oldal. 11. Itt felmerül a kérdés, hogy a Magyarországon Gáspár Endreként ismert személy, akinek az egyik fontos szerepe a Ma körül a német fordítás volt, miért használta az Endre helyett az Andreas vezetéknevet? Miért tartotta a magyar nyelvben létező András és Endre közötti különbségtételt fölöslegesnek, és hogy amennyiben Andreas Gáspárról beszelünk, akkor Gáspár Endréről beszélünk-e? Vajon Gáspár ezekkel a névváltozatokkal két szerep között próbált-e különbséget tenni, és hogy ezért Gáspár nevét magyarra visszafordítva nem Gáspár Andrásról kellene-e beszélnünk? Mivel ez a kérdés az emigráció több tagját és a részben használatos álnevek problémáját (Mátyás Péter, 365-er Dichter) is érinti, itt nincs lehetőség ennek tárgyalására.
