Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Péter Zoltán: Kassák bécsi váltása
többet egy idő kereteiben lezárt mínusznál. [...] Büszkék vagyunk rá, hogy folyóiratunk utolsó számaiban elérkeztünk fejlődésünk második stációjához. Aki ma a tömeg dicséretére szól, az a tömeg halálára harangoz. Új periódusba értünk. Aki kezdeni akar valamit, annakelölről kell kezdenie mindent. " 3 Kassák szinte mindent elölről kezdett, de ebben a munkában kevés magyar művész és irodalmár állt ki mellette a végsőkig. Ellenben új álláspontja több nemzetközi dadaista és konstruktivista művésszel egyezett. Ennek az egybehangoltságnak és egybehangolódásnak egyik következménye az lett, hogy Kassákot magyar társai (például Barta Sándor, Uitz Béla és Hevesy Iván) a forradalom elárulásával, egoizmussal vádolták és a l'art pour 1 'art művészek közé sorolták. Az összes létező pozícióharcot figyelembe véve sem lehet a vádakat teljesen légből kapottaknak tekinteni. Az először 1921 végén különkiadásban és másodszor 1922 elején a Mcíban megjelent magyar nyelvű Képarchitektúra manifesztumban például ez áll: ,,[A] Képarchitektúra [...] önmagát demonstráló erő. A Képarchitektúra nem hasonlít semmire, nem mesél el semmit és nem kezdődik el sehol és nem végződik be sehol. Egyszerűen van." 4 Még Kállai Ernő és Moholy-Nagy László is, akiknek művészettel kapcsolatos álláspontjai igen közel álltak Kassákéhoz, 1923 elejére sokallották Kassák szigorú autonómiatörekvéséit és átpártoltak az Egység folyóirat körül tömörülő, a proletkult-vonalat követő alkotókhoz. Nyilatkozatukban így írnak: „A kommunista társadalom megvalósításáért a művészeknek a proletáriátussal együtt kell harcolniuk, s ezért egyéni érdekünket a proletáriátus érdekeinek alá akarjuk rendelni. Ezt csak a kommunista párton belül, a proletáriátussal való egyiittmunkálkodással véljük elérhetőnek." 5 Egy másik következménye a nyugat-európai tendenciák felé való orientációnak, illetve Kassák művészi álláspontja és néhány 3. Kassák Lajos: Mérleg és tovább. In: Ma. 1922, 7. évf., 5-6. szám, 3-4. (2-4.). 4. Kassák Lajos: Képarchitektúra. In: Ma. 1922,7. évf., 4. szám, 53. (52-54.). 5. Kállai Ernő, Moholy-Nagy László, Kemény Alfréd és Péri László: Nyilatkozat. In: Egység. 1923,1. évf. 4. szám, 15. [részlet].