Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Standeisky Éva: Az „ismeretlen" Kassák
Standeisky Éva Az „ismeretlen" Kassák Ötletek, javaslatok az életmű további jeltárásához, értékeléséhez Miért lenne „ismeretlen"? A magyar irodalomtudomány megújításában jelentős szerepet játszó 1968-as szegedi konferencián Babits Ósz és tavasz között-]e mellett a Ló meghal a madarak kirepülnek volt a téma. 1 Úttörőnek számít Bori Imre és Korner Éva Kassák-könyve (1967,1988), fontos munka Rónay György 1971-ben megjelent Kassák-életrajza. Aczél Géza a rendszerváltozás után (1999-ben) irodalomtörténeti monográfiában összegezte az addig született elemzéseket, értelmezte és értékelte az életpályát. És most csak néhányat emeltem ki az óriási Kassák-irodalomból. Halála után kilenc évvel már múzeumot kapott, művei - képzőművészeti és irodalmi alkotásai - (kisebb-nagyobb nehézségekkel) hozzáférhetők. 1987-ben, születésének centenáriumán a Magyar Nemzeti Galériában nyílt életművéről kiállítás. Készült film műveiből, s róla is készítettek filmet. 1989-1990 után mégis mintha kikopott volna a szellemi életből. Úgy tűnik, műveit egyre kevesebben olvassák, őt egyre kevesebbet emlegetik. Mi ennek az oka? Átmeneti jelenségre, korértékelésre kell gondolnunk, vagy az idő múlásával együtt járó „helyretételről" beszélhetünk inkább? 1. Lásd a Formateremtő elvek a költői alkotásban című, végül 1971-ben megjelent kötetet.