Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
G. Komoróczy Emőke: Kassák aktualitása - szellemének továbbélése az ezredvégi (új)avantgárdban
179 lakásszínházában s másutt, szabad tereken (például a szentendrei Duna-parton). Kassák „aktivistának" nevezte a Ma művészeti mozgalmát 1918-1919-ben; Erdély Miklós a magukét „akcionistának". Bár ekkor már ügynökök és megfigyelők sora tartotta számon tevékenységüket, ez nem szegte kedvét a régi-új avantgárd apostolainak. A hetvenes évek elején megnyíló Kassák Klub, majd a Kassák (kísérleti művészeti) Stúdió, valamint Galántai György balatonbogiári kápolnaműterme (1970-1973) számtalan akciónak adott teret; utóbbi - betiltásáig - szinte az összes alternatív, experimentális művészeti elképzelést magába fogadta (ekkor váltak ismertté mint performerek Balaskó Jenő, Hajas Tibor, Halász Péter, Szkárosi Endre, Tóth Gábor és sokan mások). A hatvanashetvenes évek fordulójának avantgárd törekvéseiről széles körű képet nyújt a Szógettó című antológia, amely majd egy évtizedes késleltetés után csak 1989-ben jelenhetett meg, az újjáélesztett jelenlét című ELTE bölcsészkari folyóirat 1-2. számaként (szerkesztői Csűrös Miklós tanár mellett Farkas Gábor, Petőcz András, Sziládi Zoltán voltak). A hatvanas-hetvenes évek avantgárdjában - éppúgy, mint a történetiben - szorosan egybefonódott, összetartozott (szinte egy tőről fakadt) a képzőművészeti és az irodalmi indíttatású kísérletezés. E korszak reprezentatív alkotójának, a különböző törekvéseket egyetemesen integráló személyiségnek mai perspektívából Erdély Miklós tűnik (1928-1986). Sokoldalú tevékenysége (költészete, vizuális művei, installációi, indigómunkái, akcióprogramjai, fotómontázsai, filmjei, elméleti, művészetszervező tevékenysége) ma már széles körben ismert. Bujdosó Alpár; Agyagtáblák 1 -10., 9. In: MédiumArt, JAK-füzetek 51szerkesztette: Fráter Zoltán és Petőcz András, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1990