Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)

Helena Markusková: Az Érsekújvári Művészeti Galéria Kassák-gyűjteményéről

reprodukálja. Kassákról élete folyamán számos portré, felvétel készült. Többségük karakteres mű, a magyar fotóművészet mestereinek emblematikus alkotásai (Révai Ilka, 1917; André Kertész, 1920-as évek; Pécsi József, 1927; Novotta Ferenc, 1958; Rédner Márta, 1962; Koffán Károly, 1962; Vattay Elemér, 1964), míg mások dokumentumértékűek, élete fázisain vezetnek végig. Révai Ilka 1917-es felvétele a Kassák-képet kialakító fotók soraiba tartozik, a fiatal, energikus, elhivatott művészforradalmár-gondolkodó portréja. André Kertész Kassák és Simon Jolán kettős portréja az új művészet és új ember eszméjének elkötelezett alkotó-emberpár ideális portréja. Pécsi József gondosan megkomponált felvétele képi manifesztum, az új, korszerű környezet tervezőjét jeleníti meg. Koffán Károly késői portréja pedig a bohém-csavargó mítoszát játékosan felidéző és azon túllépő alkotót. Az albumokat, képeskönyveket kiadó művészt és a lapszerkesztőt többnyire későbbi fakszimile kiadványok képviselik (l MA - Asszonyomnak, 1921-1980; Ma képeskönyv, 1922-1979; DUR-mappa, 1924-1983; Ma, 1916-1925-1971). Eredetiben csupán a Kortárs és az Alkotás néhány száma található meg 1947-ből. A gyűjteményben egyetlen Kassák-kézirat van, melyben írójuk három oldalon vázolja a Bauhaus történetét. Kassák özvegyének adománya Balassa Sándor: Requiem Kassák Lajosnak című művének hanglemezváltozatával és Paul Arma Kassák Lajosnak címzett partitúrájával zárul. A későbbiekben a Kassák-gyűjtemény többnyire dokumentációs jellegű anyaggal és művészek alkotásaival bővült, melyekben a mester iránti tiszteletüket fejezték ki. Dokumentációs anyaggal (könyvekkel, folyóiratokkal, plakátokkal, fotókkal) járultak a gyűjteményhez Ernest Zmeták (1983), a MADI-csoport (2002), Luzsicza Lajos (2003), Skultéty Csaba (2003), Csaplár Ferenc (1992-2006), Andrási Gábor (2008). A Kassák özvegye által adományozott anyag mellett a kilencvenes években kialakult egy kollekció az hommage jellegű művekből. Ebben a legkülönfélébb megnyilvánulások - az ajánlás tényszerű gesztusától a nyelvi, formai, stílusbeli rokonságon át a Kassák-művek értelmezéséig - ta-