Andrási Gábor szerk.: „... fejünkből töröljük ki a regulákat" Kassák Lajos az író, képzőművész, szerkesztő és közszereplő (PIM-Kassák Alapítvány, 2010)
Imre Györgyi: Meghitt idegenek
jól tudja. Másrészt - kertelés nélkül mondom - a húszas évek művei tartalmazzák annak a fantasztikus collectiv fellángolásnak erejét és stylusát, amit lassan mi itt győzelemre viszünk. Az új olajfestmények egy magányos poéta szép művei, de hova juthat az egyén, ha nem az alkotók összessége viszi előre ügyét? [...] Biztos vagyok benne, hogy a szocialista államokat meg lehet győzni az abstract művészet autentikus mivoltáról. De el kell végre kezdeni! Az album lesz az első lépés. Meg fogok indítani egy vitasorozatot a realizmus védőivel. Nehéz lesz, és hosszú az érvelés, de el kell ismerniök, hogy Kassák műve az egyetlen, amely a fejlődés irányát jelezte és képviseli Magyarországon. Vigyáznunk kell, hogy a dekadens hullám, amely elönti a világot, ne csapjon át oda teljes intenzitásban." 5 Közösen rendezett kiállításaik és publikációjuk, Kassák párizsi „visszatérése" szemléltette a Bauhaus, illetve az Ecole de Paris hagyományának elevenségét és folyamatos jelenlétét a magyar művészetben. A stratégia morális hátteréhez tartozott Magyarországon, hogy egy sajátosan modernellenes ízlésvilággal alátámasztott kulturális és politikai marketingtevékenység az absztrakt művészeket távol tartotta a hazai és külföldi szabad bemutatkozás lehetőségétől. Ennek ellenére Kassák meg tudta valósítani két párizsi kiállítását, saját kapcsolatainak, illetve annak a támogatásnak köszönhetően, ami az Európai Iskola egykori alapítóitól (Pán Imrétől és Gegesi Kiss Páltól) érkezett. Kassák leveleiből az is kiderül, hogy Vasarely a galéria és egyben a Párizsban élő művészbarátok közös kezdeményezésének kivitelezője volt, akik Kassák Párizsba hozatalát támogatták. A párizsi Galerie Denise René a hatvanas évekre vált az egyik legbefolyásosabb kiállítóhellyé a nemzetközi képzőművészeti porondon. 6 5. PIM Kassák-archívum, ltsz.: KM-lev. 45S/S. 6. „Ouverture de la premiere galerie le 13 février 1944 [...]". Vö. Francia nemzeti bibliográfia, Bibliothèque Nationale/Catalogue/Galerie Denise René/. De uitt: „Naissance Juillet 13 1944." Forrása: L'art abstrait et la Galerie Denise René 2001. A Denise René Galéria hivatalos honlapján 1945. júniusi dátum szerepel megnyitásként. Vö. www.deniserene.com.
