Maróti István szerk.: Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)

Gyorsfénykép Devecseri Gáborról - KENYERES ZOLTÁN: Devecseri

Kenyeres Zoltán DEVECSERI Csak olvasok és hallgatok nem szólok, mert hiába. Ügy vélem, egyszer bejutok az Isten udvarába. Néhány héttel ezelőtt ismét illő figyelem nélkül, csaknem észrevétlen múlt el irodalmunk egyik napja. Akkor lett volna Devecseri Gábor hetvenöt éves. Már huszonegy éve halott. Ha élne „sötétlő barna, majdnem fekete" haja - ahogy egyik versében rajzolta magát - bizonyára már „dús fehéren" omlana homlokára, s a fiatal nemzedékek Gabi bácsinak szólítanák, amin jól mulatna és derűsen kikérné magának. Akik ismertük, nem feledjük „sugaras mosolyát" és lenyűgöző kedvességét. S akik személyesen már nem ismerték, de olvasták, azok nem feledik verseit és fordításait, esszéit és emlékezéseit, nem feledik impozáns, széleskörű, nagy munkásságát, nem feledik, mennyi mindennel gazdagította modern irodalmunkat. „Mikor még itt éltünk mindahányan, / a világ világ volt, nemcsak álom" - írta. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, s bár legtöbbjüknél néhány évvel fiatalabb volt, abban a harmincas években felröpülő költőrajban kezdte pályáját, amelyben Radnóti, Weöres, Jékely, Rónay, Vas, Szemlér, Szabédi, Zelk, Képes, Kálnoky, Hajnal Anna indult. Mind meghaltak már, hírmondóban maradt csak közülük néhány: Takáts Gyula, Csorba Győző, Kiss Tamás. Ez a nemzedék mentette át nehéz időkben a Nyugat vívmányait és étoszát, ez a nemzedék tudta mindmáig legkiegyensúlyozottan egybefoglalni az újat teremtés lázát és a hagyományőrzés nemes fegyelmét. Devecseri az antikvitás és a modernség között feszítette ki költészetének ívét, Hellász opálfénye és a modern expresszivitás alakította verseit. Szélesebb körben inkább fordítóként ismerik: ahogy Arany magyarrá varázsolta Shakespeare-t, ahogy Babits megmagyarította Dantét, ő úgy tette magyar költővé Homéroszt. Nem csoda, hogy amint telik-múlik az idő, fordítói munkássága elhomályosítani látszik önálló versvilágát. Pedig a hozzáértő olvasók jól ismerik verseinek becses értékeit. Rímelésében, dallamában, verseinek zenéjében