Maróti István szerk.: Imátlan ima. Kortársak Devecseri Gábor emlékére (Budapest, 2001)

Zeusz hasznos fia - TÓTHNÉ KIRÁLY KATALIN: „Találkozásaim" Devecseri Gáborral

Az 1950-es évek tanterveiben szereplő iskolai irodalmi nevelés anyaga a kötelező olvasmányok köre, főként a magyar klasszikusok megismertetését, feldolgozását írta elő. Az ünnepélyeken kötelezően előadott versek, irodalmi szemelvények, s a szabad időben magánszorgalomból olvasásra ajánlott művek, az aktuális pártpolitikai kívánalmaknak próbáltak mindenekelőtt megfelelni. Nem az érték volt fontos, s emiatt a közkönyvtári és könyvesbolti kínálat szánalmas volt. Azokban az időkben a kamaszokat a sematikus irodalom magyar, de főként a lefordított „szovjetalkotások" elolvasására ösztönözték azok, akiknek feladatává tették a „mindenoldalúan fejlett szocialista embertípus" nevelését. Ajánlott volt tehát elolvasni azt, hogy az Előre őrs hogyan választ pályát, az Ifjú Gárda hőstetteit, ildomos volt megismerkedni a Szuvorovról elnevezett katonaiskola hétköznapjaival s azzal, hogy Szása Matroszov hogyan dobta ifjú testét az ellenség ágyúkilövő nyílására, de tudni kellett azt is, hogyan edzették meg az acélt és milyen volt az egy igaz ember, s a többi itt fel nem sorolt „remekmű". Ezeket a Magyar Könyvészet vonatkozó kötetei teljes egészében feltárják, tehát a korabeli könyvkiadás politikai tartalma és minősége rekonstruálható. Mindnyájunk megelégedésére szolgálhat, hogy ezeket a „gyöngyszemeket" ma már a feledés jótékony leple borítja. A II. világháború pusztításai ellenére ritkán teljes egészében, de főként töredékeiben megmaradt családi könyvtárak szerepe ilyen körülmények között tehát felértékelődött, s állományuk mintegy az iskolai olvasmányok kiegészítéseként volt jelen az akkori kis- és nagykamaszok életében. Pedig meglehetősen heterogén volt az összetételük, hiszen a rózsaszínű ponyvák, a filléres Nick Garter-ek között ott sorakoztak Altay Margit, Ego, Sebők Zsigmond, Tábori Piroska és Tutsek Anna ifjúsági művei, de Herczeg Ferenc, Harsányi Zsolt, Erdős Renée, Pékár Gyula, s a többiek kötetei is megtalálhatók voltak Nyíró' József halinakötésű munkái mellett csakúgy, mint a Jókai jubileumi díszkiadás, Mikszáth, Móra, Móricz Zsigmond művei, s a költők közül Arany János, Petőfi, Vörösmarty és Balassi. A klasszikus külföldi ifjúsági regényírókat Verne és Defoe, a Lamb mesék és Dickens, a nagyon szeretett Mark Twain, s a fiúk által oly sokszor elolvasott Cooper és persze May Károly képviselte. Róla is azt hittem sokáig, hogy magyar író, mint ahogy Verne Gyulát is honfitársunknak gondoltam. Válogatás nélkül olvastam, mert olvashattam mindent, hasonlóan a többi kamaszhoz. Értékes és semmit érő műveket kaptam, s adtam tovább társaimnak elolvasásra. Olvasmányélményeinket rendre-sorra megosztottuk, rábeszéltük egymást egy-egy mű elolvasására, vagy éppenséggel lebeszéltük róla. Még ma is eltöprengek időnként azon, hogy a megfelelő elméleti ismeretek hiányának elle-