Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

dítást. - A mythosok határán: G. P. verse. Id. 198. jegyz. — Utolsó intések: G. P. versciklusa, ld. 350. jegyz. — Novemberi temetés: G. P. verse. Híd, 1942. febr. 3. 8. I. — Nyugaton át Kelet felé c. tanulmánykötetem: A terv módosul, G. P.-nak verseskötete jelenik meg, ld. 369. jegyz. — Beszéltem Fitosékkal (...) az egész Magyar Ut-komplexum itt forog most: Fitos Vilmos a Magyar Elet c. lap felelős szerkesztője és ugyanakkor a Turul Szövetség országos kulturális vezére, a Turulellenzék vezetője. 1941 decemberében a Turul Szövetség követtáborát Debrecenben tartották, ahol új fővezérséget választottak. A Magyar Ut a Magyar Élet testvérlapja volt és fiatal munkatársaik nagy része a Turul Szövetség tagja. — Misztikus asztal: N. L. Készülődés I. kötetében Gulyás Misztikus ünnepi asztal c. verseskötetéről írt kritikája sajtóhibával jelent meg. — regényeddel: N. L.: A másik mester. — fiatal Híd szerkesztő: Feltehetően Buday Tiborról van szó. — Illyés levele ma érkezett: Illyés Gyula 1942. jan. 3-i leveléről van szó, amelyben Gulyás elküldött verseivel kapcsolatban írja: „A többiről elmondanám egy-egy kisebb kifogásomat, ha nem volna épp luk a hasamban, de van, fekszem is bele, negyedik hete, hogy én is kálomistaként pattogjak." (A Gulyás-hagyatékban található.) 353.a Híd legújabb számában (febr. 3.) fényképetekhez: Gulyás tévesen írja, hogy Némethék fényképét a Híd közölte. A 355. levelében tévedését korrigálja, de leveléből nem derül ki, hol látta a képet. — K. Károlynak: Kerényi Károly 1942. febr. 3-i leveléről van szó. Ennek részletét és Szentkuthy Miklósnak a Magyar Csillagban Kerényi ellen írt kritikáját ld. 343. jegyz. — tele vagyok Mozarttal: G. P. Mozartról készül írni, ld. még 355. jegyz. — Biharbojt: G. P.-nak a Magyar Csillagban megjelent versébe (ld. 352. jegyz.) Illyés javított bele (ld. 1942. febr. 9-i, Gulyáshoz írott levelét a Gulyás-hagyatékban). 354. „növésterve": N. L. a Tanu-években ezzel a jellegzetes kifejezéssel fogalmazza meg egyik sarkalatos eszmei mondanivalóját. „Bennünk működő terv ez az isten; zászló, amelyet végig kell vinni az életen. Ahogy van a fának és testnek növésterve (...) van egy üdvösségféle lelki több is, amely az isten erejével él az emberben s megbünteti, ha elárulja." (San Remói napló. Tanu, 1935. 2. sz. 90. I.) A fogalom G. P.-t is megragadja, ld. Némethhez írott „Növés-terv" c. versét in:G. P. Az Alföld csendéjében. 214. I. — Cseresnyés-ügy: N. L. Cseresnyés c. drámáját 1939 nyarán Sátorkőpusztán kezdte írni. Némethné 1939. júl. 10-i levelében Apa és lányai címen említi G. P.-nak (ld. 226. lev.). Németh ebben az időben szerződik a Nemzeti Színházzal drámáinak lekötésére (ld. 226. jegyz.). A szerződés megkötése után elsőnek a Báthory-drámát (ld. 290. jegyz.) ígéri, de helyette 1940. okt. közepén a Cseresnyést és a Bethlen Katát (ld. 226. jegyz.) adja át. Németh Antal a darabokért előleget is utaltat (ld. 301. lev.). Amikor 1940 végén N. L. a Hídfőmunkatársa lesz, színikritikáival maga ellen hangolja a színházakat. 1941 januárjában — miután Németh Antal közölte vele, hogy a Cseresnyést színre viszi — N. L. vissza akarja vonni a darabot, azzal az indoklással, hogy színikritika és színpadi szereplés nem fér össze, és hogy a drámát még csak vázlatnak tartja. A Nemzeti Színház igazgatója azonban hajthatatlan, ragaszkodik a Cseresnyés bemutatásához. Hosszas huzavona után 1941 nyarán N. L. átdolgozza a drámát és Szépítő c. vígjátékával (ld. 332. jegyz.) együtt eljuttatja Németh Antalnak. A Nemzeti Színház 1942. jan. 10-én mutatta be a Cseresnyést és az — a VII. Gergelyhez hasonlóan — tizennégy előadást ért meg. N. L. azonban bukásnak könyveli el, mivel akarata ellen „hurcolták" színre művét. A bemutatón sem jelenik meg, távolmaradását két nyilatkozatban is indokolja. Meghajlás helyett. Híd, 1942. jan. 20. 8—9. I.); Cseresnyés (Egy színre hurcolt szerző naplójából). Magyar Ut, 1942. jan. 22. 5—6. I. Debrecenben Karácsony Sándor ír lelkes cikket N. L. mellett (Hozzászólás a „Cseresnyés" ankéthoz. Tiszántúl, /Debrecen/, 1942. febr. 8. 7—8. I.), s Karácsonytól és körétől származik a dráma kiadásának ötlete is. 1942 tavaszán az Exodus kiadásában jelenik meg a Cseresnyés, Karácsorpy Sándor előszavával (mely Tiszántúl-cikkének kissé módosított változata) és N. L. utószava kíséretében. 1942. jan. 24-én G. P. is ír egy verset Cseresnyés címmel N. L.-nak ajánlva, de csak augusztusban tudja közre-