Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

képpen nem azonos azzal a G. P. A néppel és a nép felett c. írással (ld. 366. jegyz.), amelyet Grezsa Ferenc tévesen G. P. szárszói előadásának tulajdonít (G. F.: Németh László háborús korszaka. Bp., 1985. 453.1.). G. P. és N. L. szereplésével kapcs. Id. még a debreceni Tiszántúl részletes tudósítását, amely a fent jelzett Szárszó-dokumentumkötetben nem szerepel: Öt és fél ezer pengőt adott össze a Soli Deo Gloria-konferencia a régi magyar írók kiadására. (1942. júl. 8.4. I.) G. P. a konferencia után két napig (júl. 6—7.) Balatonföldváron Némethék vendége volt, júl. 8-án du. indult vissza Debrecenbe. — Cseresnyés-tervemet: N. L. Bocskay-kerti telekvásárlási terve 1939 augusztusában vetődik fel először, s Gulyást levélben meg is bízza, nézzen szét, van-e Bocskayban vagy másutt eladó ház 3-4 hold földdel. (Ld. 232. lev.) De aztán a terv teljesen elhal, és csak 1942 júliusában, Gulyás balatonföldvári tartózkodása idején (ld. fentebb) gondol ismét arra, hogy telket szerezzen Bocskay-kertben. Kezdetben egy nagyobb, kb. 10 holdas birtokot szeretne megvenni az Exodus köréhez tartozó barátaival szövetkezve, akik N. L.-t év eleje óta a debreceni egyetemi katedra meg­pályázására is (ld. 371. jegyz.) biztatják. Németh számára a leendő professzorság és az elképzelt kis mintagazdaság egymást kiegészítő közös ügy: ,,...egy katedra benn a városban milyen szép dépen­dance táplálója és tápláltja lett volna a Cseresnyésnek kinn Bocskayban" — írja visszaemlékezésé­ben (Homályból homályba. I. 621.1.). Emlékiratában mondja el azt is, hogy amikor Gulyásék jelzik neki a Bocskay-kerti 2000 ölnyi eladó birtokot, felesége tiltakozása ellenére harcolja ki annak meg­vételét. N. L. a telket — melynek közepén nyaralóház, vincellérlakás és ólak is vannak —, a Gulyás­házaspár kíséretében aug. 15-én, a debreceni írókongresszus napjának (ld. 371. jegyz.) délelőttjén tekinti meg, majd 17-én újra szétnéz Bocskayban (ld. 374. jegyz.), és gyors elhatározással eldönti, hogy megveszi. 1942. szept. 4-én Némethné utazik le Debrecenbe, hogy Weszprémy István család­jával a vételárban megegyezzen. Az átírást nem sikerül azonnal nyélbeütni, mert várni kell az árva­szék jóváhagyására. Az avató ünnepséget ennek ellenére szept. 27-én mégis megtartják, amely sokkal szerényebb lesz, mint ahogy N. L. tervezi (ld. 379. lev.). Pestről csak Hartyányi István és Kristó Nagy István utazik le az ünnepségre, Debrecenből néhány egyetemi hallgató és tanár (köz­tük Kondor Imre, Lükő Gábor, Ujfalussy József) és a népes Gulyás—Juhász család tagjai vannak jelen. N. L. beszédet mond, melyben megemlékezik a nemrég elhunyt Móricz Zsigmondról is, akiről a házát elnevezi. A farmnak az avatáskor a Csokonai-telep nevet adja. Ld. Kristó Nagy István: Házavató (Szeptember 27-én a Bocskay-kerti Móricz Zsigmond-házban). Alföld (Debre­cen), 1980. dec. 110—111. I. Az emlékezés közli N. L. csonkán fennmaradt beszédét is. Az ese­ményt felidézi még Hartyányi István Emlékek Németh Lászlóról c. írásában. (Confessio, 1986. 2. sz. 79—86. I.) A házavatón G. P.-ék fényképeztek, a fotók fennmaradtak a Gulyás-hagyaték­ban. Ezekből mellékel egyet a Hartyányi-cikk, kettő pedig a Németh László élete képekben c. albumban (ld. 280. jegyz.) 77. I.-jelenik meg. Amikor Némethék az avatóünnep után hazamen­nek, kislányukat, Katát betegen találják (ld. 383. lev.), aki rövidesen meg is hal (ld. 384. lev.). Némethék a súlyos csapás miatt jó darabig nem tudnak a Bocskay-kerttel foglalkozni. A házzal és a kerttel kapcsolatos teendőket Gulyásék és Szöőr Józsefek (G. P. húga és annak férje) látják el, akiknek szintén nyaralójuk van Bocskayban. Nagy problémát jelent a házat bérlő tanítónő elköltözése, ami 1943. ápr. 1-jén valósul meg. A vincellérek (Szathmári László és felesége, Né­meth Juliska), akiket Gulyásék ajánlottak, márc. 20. körül költöztek be a vincellérlakásba (ld. 399. lev.). Némethné tehát 1943. ápr. 9-én — miután Pesten feladta a bútorokat — megérkez­het, hogy ideiglenesen lakhatóvá tegye a házat. N. L. ápr. 16-án költözik be Bocskay-kertbe. (Ld. 405. lev. és jegyz.) Németh kezdetben jól érzi magát Bocskayban, s annak ellenére, hogy lakásának renoválása jószerint el sem kezdődött, tele van tervvel, és sokat dolgozik. Ezt tanú­sítja több Bocskay-kertről szóló cikke is. (Segédmunkás. Híd, 1943. máj. 1. 3—5. I.; Hála az ősök iránt. Magyarország, 1943. máj. 18. 5. I.; Mit keresek Bocskayban? Ellenzék /Kolozsvár/, 1943. máj. 29. 7. I.) Interjú is készült vele ebben az időben: K[örössényi] Vjilmos): Látogatás az „elvonult" írónál, Németh Lászlónál. „Az értelmiségnek vissza kell térnie a földhöz..." A lap fényképet is közölt a Bocskay-kerti háza előtt álló íróról. (Aszmann felv.) (Film Színház Iro­dalom, 1943. júl. 30.—aug. 5. [15] I.) G. P-t szintén felkeresi egy riporter, és interjút készít ve­le: Gulyás Pál elmondja, mi hozta Németh Lászlót Bocskay-kertbe? (Debreczen, 1943. máj. 35. 5. I.) Noha három éve a népfőiskola tervét el kellett vetniök (ld. 283. jegyz.), N. L. bízik benne, hogy abból és Cseresnyés c. drámájának eszméiből mégis átmenthet valamit, és Bocskay-

Next

/
Oldalképek
Tartalom