Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)
képpen nem azonos azzal a G. P. A néppel és a nép felett c. írással (ld. 366. jegyz.), amelyet Grezsa Ferenc tévesen G. P. szárszói előadásának tulajdonít (G. F.: Németh László háborús korszaka. Bp., 1985. 453.1.). G. P. és N. L. szereplésével kapcs. Id. még a debreceni Tiszántúl részletes tudósítását, amely a fent jelzett Szárszó-dokumentumkötetben nem szerepel: Öt és fél ezer pengőt adott össze a Soli Deo Gloria-konferencia a régi magyar írók kiadására. (1942. júl. 8.4. I.) G. P. a konferencia után két napig (júl. 6—7.) Balatonföldváron Némethék vendége volt, júl. 8-án du. indult vissza Debrecenbe. — Cseresnyés-tervemet: N. L. Bocskay-kerti telekvásárlási terve 1939 augusztusában vetődik fel először, s Gulyást levélben meg is bízza, nézzen szét, van-e Bocskayban vagy másutt eladó ház 3-4 hold földdel. (Ld. 232. lev.) De aztán a terv teljesen elhal, és csak 1942 júliusában, Gulyás balatonföldvári tartózkodása idején (ld. fentebb) gondol ismét arra, hogy telket szerezzen Bocskay-kertben. Kezdetben egy nagyobb, kb. 10 holdas birtokot szeretne megvenni az Exodus köréhez tartozó barátaival szövetkezve, akik N. L.-t év eleje óta a debreceni egyetemi katedra megpályázására is (ld. 371. jegyz.) biztatják. Németh számára a leendő professzorság és az elképzelt kis mintagazdaság egymást kiegészítő közös ügy: ,,...egy katedra benn a városban milyen szép dépendance táplálója és tápláltja lett volna a Cseresnyésnek kinn Bocskayban" — írja visszaemlékezésében (Homályból homályba. I. 621.1.). Emlékiratában mondja el azt is, hogy amikor Gulyásék jelzik neki a Bocskay-kerti 2000 ölnyi eladó birtokot, felesége tiltakozása ellenére harcolja ki annak megvételét. N. L. a telket — melynek közepén nyaralóház, vincellérlakás és ólak is vannak —, a Gulyásházaspár kíséretében aug. 15-én, a debreceni írókongresszus napjának (ld. 371. jegyz.) délelőttjén tekinti meg, majd 17-én újra szétnéz Bocskayban (ld. 374. jegyz.), és gyors elhatározással eldönti, hogy megveszi. 1942. szept. 4-én Némethné utazik le Debrecenbe, hogy Weszprémy István családjával a vételárban megegyezzen. Az átírást nem sikerül azonnal nyélbeütni, mert várni kell az árvaszék jóváhagyására. Az avató ünnepséget ennek ellenére szept. 27-én mégis megtartják, amely sokkal szerényebb lesz, mint ahogy N. L. tervezi (ld. 379. lev.). Pestről csak Hartyányi István és Kristó Nagy István utazik le az ünnepségre, Debrecenből néhány egyetemi hallgató és tanár (köztük Kondor Imre, Lükő Gábor, Ujfalussy József) és a népes Gulyás—Juhász család tagjai vannak jelen. N. L. beszédet mond, melyben megemlékezik a nemrég elhunyt Móricz Zsigmondról is, akiről a házát elnevezi. A farmnak az avatáskor a Csokonai-telep nevet adja. Ld. Kristó Nagy István: Házavató (Szeptember 27-én a Bocskay-kerti Móricz Zsigmond-házban). Alföld (Debrecen), 1980. dec. 110—111. I. Az emlékezés közli N. L. csonkán fennmaradt beszédét is. Az eseményt felidézi még Hartyányi István Emlékek Németh Lászlóról c. írásában. (Confessio, 1986. 2. sz. 79—86. I.) A házavatón G. P.-ék fényképeztek, a fotók fennmaradtak a Gulyás-hagyatékban. Ezekből mellékel egyet a Hartyányi-cikk, kettő pedig a Németh László élete képekben c. albumban (ld. 280. jegyz.) 77. I.-jelenik meg. Amikor Némethék az avatóünnep után hazamennek, kislányukat, Katát betegen találják (ld. 383. lev.), aki rövidesen meg is hal (ld. 384. lev.). Némethék a súlyos csapás miatt jó darabig nem tudnak a Bocskay-kerttel foglalkozni. A házzal és a kerttel kapcsolatos teendőket Gulyásék és Szöőr Józsefek (G. P. húga és annak férje) látják el, akiknek szintén nyaralójuk van Bocskayban. Nagy problémát jelent a házat bérlő tanítónő elköltözése, ami 1943. ápr. 1-jén valósul meg. A vincellérek (Szathmári László és felesége, Németh Juliska), akiket Gulyásék ajánlottak, márc. 20. körül költöztek be a vincellérlakásba (ld. 399. lev.). Némethné tehát 1943. ápr. 9-én — miután Pesten feladta a bútorokat — megérkezhet, hogy ideiglenesen lakhatóvá tegye a házat. N. L. ápr. 16-án költözik be Bocskay-kertbe. (Ld. 405. lev. és jegyz.) Németh kezdetben jól érzi magát Bocskayban, s annak ellenére, hogy lakásának renoválása jószerint el sem kezdődött, tele van tervvel, és sokat dolgozik. Ezt tanúsítja több Bocskay-kertről szóló cikke is. (Segédmunkás. Híd, 1943. máj. 1. 3—5. I.; Hála az ősök iránt. Magyarország, 1943. máj. 18. 5. I.; Mit keresek Bocskayban? Ellenzék /Kolozsvár/, 1943. máj. 29. 7. I.) Interjú is készült vele ebben az időben: K[örössényi] Vjilmos): Látogatás az „elvonult" írónál, Németh Lászlónál. „Az értelmiségnek vissza kell térnie a földhöz..." A lap fényképet is közölt a Bocskay-kerti háza előtt álló íróról. (Aszmann felv.) (Film Színház Irodalom, 1943. júl. 30.—aug. 5. [15] I.) G. P-t szintén felkeresi egy riporter, és interjút készít vele: Gulyás Pál elmondja, mi hozta Németh Lászlót Bocskay-kertbe? (Debreczen, 1943. máj. 35. 5. I.) Noha három éve a népfőiskola tervét el kellett vetniök (ld. 283. jegyz.), N. L. bízik benne, hogy abból és Cseresnyés c. drámájának eszméiből mégis átmenthet valamit, és Bocskay-