Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

332. A levelet G. P. utólag dátumozta. — (N. L. színháza): N. L. Dráma és legenda c. cikkéről van szó, amely a Magyar Életben jelent meg, s amelynek (máig kiadatlan) lábjegyzetében részletezi a drámakötet konkrét tervét. „Bevezető az író kiadványához, a Németh László színházához, melynek első füzete most szeptemberben jelentkezik. Vállalkozásáról az író ezt mondja: >A Németh László színháza egy-egy drámát s néhány dramaturgiai elmefuttatást ad hat ívnyi füzetekben. Csak az 1936 és 1941 közt fogant drámák jelennek meg benne: tizenhét, de legfölebb húszhuszonegy mű. Ezek a művek később egybekötve is megjelennek. E füzetes kiadás célja, hogy magamat a félbenálló művek kidolgozására kényszerítsem, a magyardráma mostani forrongásába művekkel és sugalmakkal beleszóljak; a jegyzetes körítésben dramaturgiámat előadjam. — A művek nem úgy jelennek meg, ahogy írtam őket. Abban a sorrendben sem, ahogy a gyűjteményben állni fognak. Egymásutánjukat az író hangulata szabja meg. A gyűjtemény épülete ez lesz: Társadalmi drámák. I. kötet: Bodnárné (1926-32), Erzsébet-nap (1941). II. kötet: Villámfénynél (1936), Más néppel (1936), Papucshős (1938). III. kötet: Cseresnyés (1939), Mathiasz-panzió (1941), Győzelem (1940). Történelmi drámák: [I. kötet]: Órjás és literátor (1937), VII. Gergely (1937), Husz János (1940). II. kötet: Bethlen Kata (1940), Báthory Zsigmond (trilógia 1939). Vígjátékok: Pusztuló magyarok (1936), Humanisták (1936), Didius a történelemben (1937), Szépítő (1941). Az utolsó kötet még bővülhet. A zárójelben lévő számok nem a kidolgozás, hanem a fogamzás évévszámai. — A sorozatot nyissuk meg az utoljára írttal: a Szépítővel. Minthogy vígjáték, a hozzá fűzött dramaturgia is játszik inkább, mint komolykodik.(Magyar Élet, 1941. szept. 4.) A színdarabok füzetes kiadásának terve legelőször a Tanu lezárása után merült fel. (Ld. erről N. L.: Színház papírból. Híd, 1940. nov. 1. 13-14. I.) Első füzete a VII. Gergely lett volna (ld. 152. jegyz.). 1938 őszére is tervezi a drámakiadványt (ld. 159. lev.), melyhez a Nemzeti Színház 150 P támogatást ígér (ld. 226. jegyz.). Szó van róla, hogy a debreceni Ady Társaság cégére alá vonja a vállalkozást (ld. 229. lev.). A sokáig tervezett drámakiadvány azonban nem valósul meg. „Ez a terv azon bukott meg, hogy a Villámfénynél-t s utána még néhány darabomat a Nemzeti Színház fél kézzel, de mégis bemutatta. Ezzel darabjaim és terveim a kő és papír közé szorultak: a papírszínház terve indokolatlan tüntetésnek látszott, a kőszínház viszont nem adta meg a szükséges segélyt és bátorítást; utolsó bemutatómmal pedig hosszú időre kedvem szegte" — írja N. L. a Kísérleti dramaturgia bevezetőjében. — Bajai kártyámmá/: Ld. 330. jegyz. — darabot írtam (...) vígjátékot: N. L.: Szépítő. A darabot Németh az átdolgozott Cseresnyéssel együtt átadta a Nemzeti Színháznak (ld. 354. jegyz.), de Németh Antal nem tartotta alkalmasnak előadásra. (Ld. Vargha Kálmán közlésében, 29. jegyz.) Később a darab elkallódott és elveszettnek hitték. Végül is 1980-ban Féja hagyatékából került elő csonkán, az első felvonás híjával. (Megj. Zimonyi Zoltán bevezetőjével a Tiszatáj /Szeged/, 1981. ápr. számában, 13—41. I.) - a Hídból is /áthatod: N. L. Alföldi városo Alföldi városok c. írásában (ld. 328. jegyz.) Gulyásról is megemlékezik. — „Könyvekről": Németh állandó rovata a Hídban, — akartam írni rólad (...) Karácsonnyal és Móriczcalegyütt egy könyvet: Németh terve, hogy közös könyvet ír Gulyásról, Karácsony Sándorról és Móricz Zsigmondról, nem valósult meg. — Édesapád betegsége: Dr. Gulyás István 1941. aug. 14-én halt meg. — Földessy: Földessy Gyula. — Illyés Gyuszi nem lett kurátor: A Baumgarten-alapítvány új kurátora 1941. aug. 19-től Schöpflin Aladár. — Babits-emlékkönyvet: Babits-emlékkönyv. Szerk.: Illyés Gyula. Bp., 1941. Nyugat. N. L. az emlékkönyvbe Elmaradt kézfogás címmel adott cikket. Illyés 1941. aug. 10-én küldött felkérő levelet Gulyásnak, melynek borítékára G. P. a következő megjegyzést írta: „Illyés a Babits-emlékkönyvbe cikket kér. Forma és terjedelem ránk bízva. G. P. >Két Edda dale — Babits emlékének szentelve — ezt küldtem el, hangsúlyozva: művel ünnepeljük Babitsot, a >tolmácst-C; Illyés aug. 19-én válaszolt Gulyásnak: „... köszönöm, élvezettel olvastam, de az emlékkönyvben csak Babitsról szóló tanulmányt, emlékezést, verset közlünk — ilyen nincs?" Gulyás másodszorra feltehetően a Búcsú a Mestertől c. Babitshoz írt háromrészes versét (ld. 1 58. jegyz.) küldte el. Illyés szept. 26-án sajnálattal közölte, hogy az emlékkönyvben csak első közlést hoznak, ezért nem vehették fel. Igy végül is a Babits-emlékkönyvben G. P.-tól semmit nem közöltek. (Ilyes Gyula G. P.-hoz írt levelei a Gulyás-hagyatékban találhatók.) — a Decentralizációban : G. P. versekkel átszőtt írásáról van szó: Debrecentől Budapestig és vissza. Verses riport az irodalmi decentralizáció-