Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

methet, G. P. pedig tanulmányt olvasott fel a Tanúról. Fellépett még az esten Pongrácz Kálmán és szavalat hangzott el Kardos László Rimbaud-fordításaiból. (Debreceni Független Újság, 1933. febr. 2. 3. I.) — megrendeli az Uj írók sorozatát a Tanún át: A Tanu az 1933. 3. januári számának hátlapján hirdeti a sorozatot. Hosszabb ismertetést is ad, és közli, hogy az előfizetők jelentkezhetnek a Tanu szerkesztőségében is. Az Új Irók-sorozatról ld. még 24. jegyz. 28. itt kezdődik az inkvizíció: N. L.-t ebben az időben több támadás éri. Ezek közül legfájdalmasabb Babitsnak a Tanút bíráló cikke. (B. M.: Tanu. Nyugat, 1933. febr. 1. 187^-189. I.). A Babits-kritika hatásáról Tanu-évek c. önéletrajzi esszéjében ír N. L. (Kalangya/Újvidék/), 1938. aug.—szept. 346—354. I.). Ekkoriban jelenik meg a Korunk durva támadása is Németh ellen Ortegatanulmánya (ld. 3. jegyz.) miatt: Szőke Pál: Az irodalom fasisztája. Korunk (Kolozsvár), 1933. jan. 79-80. I. — A Nyugat, bizonyára olvastátok, egyedül Babitsé: A Pesti Napló 1933. febr. 9-i száma közli a Nyugat szerkesztésében bekövetkezett változást. Móricz Zsigmond 3 év után megválik a lap szerkesztésétől, és a továbbiakban mint főmunkatárs marad a Nyugat kötelékében. Az 1933. febr. 16-i számtól Babits Mihály és Gellért Oszkár jegyzi szerkesztőként a folyóiratot. — Fülep Lajosé: A szóban forgó levél elveszett. — Kardos cikkét: Feltehetően Kardos Lászlóról van szó, de nem tudjuk, melyik cikkéről. 29. G. P. ezt a levelet N. L. 1933. márc. 6-i levelének (31. lev.) borítékába tette a következő megjegyezéssel: „Németh L. drámáját elküldte — Anya —, s ez a kísérőlevele." — legépeltem színdarabomat, s elküldöm: N. L.: Anya. Dráma. Bodnárné c. drámájának első címváltozata. Németh a darabot G. P. elmarasztaló bírálata miatt (ld. 30. lev.) hosszú évekig félretette. Ő maga így vall erről az életműsorozatában megjelent drámakötetek előszavában (A drámák elé) : „Amikor a Tanu első évében egy nemzedék-folyóirat számára pénzforrást kerestünk, Szabó Lőrinc elvitte a Nemzeti Színházhoz. Én biztonság okából barátomnak. Gulyás Pálnak is megküldtem. Az ő válasza jött meg előbb: nem szabad a Tanút ilyen kísérlettel kompromittálnom. Visszakértem persze; az igazgató, Márkus László azt mondta: lett volna javaslata, ilyen kapkodó emberrel azonban nem tudnak mit kezdeni. Azt, hogy valami igazán jó lett volna a kezében, ő sem állította." (In: N. L.: Szerettem az igazságot. I. 16. I.) Németh a drámát 1938-ban átdolgozta, és elküldte Németh Antalnak, a Nemzeti Színház igazgatójának, aki azt nem találta előadásra alkalmasnak. (Ld. erről Vargha Kálmán: Dokumentumok Németh László és a Nemzeti Színház kapcsolatáról. /Németh László és Németh Antal levélváltásából 1937—1942./ Irodalomtörténeti Közlemények, 1978/5—6. sz. 689—717. I.) A Bodnárné N. L. Társadalmi drámák c. kötetében jelent meg először 1958-ban. A Madách Színház 1971-ben mutatta be. 30. Az eredeti levél elveszett. Első fele gépelt másolatban maradt fenn, folytatása márc. 5-től gyorsírásból megfejtve. — a drámát elolvastam: N. L.: Anya (Bodnárné). Ld. 29. jegyz. — Tékozlót: G. P. költeménye, melyet 1928-tól 1939-ig több változaton át fejlesztett a végső megoldásig. Első megj.: Napkelet, 1929. júl. 14. [I] [15.J 158-161. I. Végső változat: Új Élet (Kassa), 1941. ápr. 119-122 I.; Vigilia, 1942. máj. 183-186. I. - Misztikus ünnepi asztal: G. P. verseskötete. — német Rundfunkokat: Német rádióállomások. Hitler 1933. jan. 30-án birodalmi kancellár lett. A levélben szereplő előadás márc. 4-én a berlini sportcsarnokban rendezett tömeggyűlésen hangzott el, melynek közvetítését Gulyás a német rádióból hallgatta; a náci párt vezérei szónokoltak a másnap lezajlott, döntő jelentőségű parlamenti választások érdekében. — G.: Hermann Wilhelm Göring. — Dosztoj.: Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics. — egy ívnyi tanulmányt: Utalás G. P. Németh László c. tanulmányára, ld. 3. jegyz. — „csír": A csíra szó tájnyelvi változata. N. L. kedvelt szava, írásaiban is gyakran használja. — Emberi színjátékodat: N. L. regénye. — „én kifelé megyek": Idézet Ady Endre azonos című verséből.