Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

adása is, de nem valósul meg. G. P. halála után IM. L., majd a háború után Juhász Géza tárgyalt Püski Sándorral Gulyás hagyatékának kiadása érdekében, de a tervek meghiúsultak. Ld. még: Szij Rezső: Húsz éve jelent meg ,,Az Alföld csendjében". Emlékezés Gulyás Pálra. Adalékok életművéhez. [Levélközlésekkel.] Alföld (Debrecen), 1963. okt. 58-65. I. Klny. is. 370. üresen. (Néma versre célzok!): G. P. Üresen c. verse, in: G. P. Válogatott versei (1957) 181.1. 371. regényeddel: N. L. Iszony c. regényét írja, ld. 363. jegyz. — A Nyári Egyetem (...) írói konferenciát rendez: A debreceni Nyári Egyetem, a Csokonai Kör és az Ady Társaság 1942. aug. 15—16-án írói találkozót rendezett. (A Gulyás által jelzett időpont módosult.) Kezdetben „Debreceni Helikon"-ként emlegették (Id. a debreceni Tiszántúlban [Gulyás Gábor] g. g.: Debreceni Helikon a Nyári Egyetemen c. cikkét /1942. júl. 29. 4. I./ és G. P. Földessy Gyulához 1942. júl 31-én írt levelét a Gulyás-hagyatékban.) A kétnapos összejövetelnek, melyet évenként terveztek megrendezni, az aug. 15-í konferencián a Csokonai-napok nevet adták. G. P. Tiszántúl-cikke, melyet N. L. figyelmébe ajánl: A vidék többre kötelez (1942. júl. 26. 4. I.), szintén az írói napokkal foglalkozik. A rendezvényt Debrecen városa és a kultuszminisztérium is támogatta. Az első nap délutánján zárt körű írói értekezletet tartottak az egyetem bölcsészeti karának tanácstermében, melyen különböző irodalmi lapok képviselői vettek részt. Jelen voltak: a Magyar Csillag megbízásából Németh László és Keresztury Dezső, a Kelet Népe képviseletében Móricz Zsigmond és Veres Péter, az Új Időktől Fodor Gyula, Kosáryné Réz Lola és Szabó Lőrinc, a pécsi Sorsunk szerkesztőségétől Várkonyi Nándor és Harcos Ottó, az Ünnep kiküldötteként Supka Géza, az újvidéki Kalangyától Csuka Zoltán, a kolozsvári Hitel és Pásztortűz együttes képviselője Kéki Béla volt. Megjelent ezenkívül Püski Sándor kiadó és felesége. Gulyás Gábor szerkesztő, Csobán Endre és Juhász Géza a vendéglátó Csokonai Kör, Gulyás Pál az Ady Társaság képviseletében és Hankiss János igazgató a Nyári Egyetem nevében. Kimentette magát az Erdélyi Helikon, szerkesztőinek a marosvécsi találkozón való elfoglaltsága, a Híd és a Budapesti Szemle íróinak és szerkesztőinek más irányú elfoglaltsága miatt. Az értekezleten Hankiss János, majd Móricz Zsigmond elnökölt. A debreceni Nyári Egyetemet megváltozott feladatköre, a magyar sorsproblémák felé fordulása indította arra, hogy évről évre szaporodó hallgatóit személyesen is kapcsolatba hozza a vezető magyar írókkal. Ehhez az elképzeléshez társult az az ötlet, hogy a meghívott írók munkaértekezletet is tartsanak, melyen az irodalmi élet aktuális kérdéseit vitatják meg. Határozatot hoztak egy 500 pengős irodalmi díjról, melyet a következő évi találkozón adnának ki eiőször. A Csokonai-díj odaítéléséről döntő bizottságot is megválasztották. Tagjai: Móricz Zsigmond, Németh László és Szabó Lőrinc. (Az írói értekezlet jegyzőkönyve a PIM Kézirattár Móricz- és Gulyás-hagyatékában található.) A zárt körű írói értekezlet után aug. 15-én este az egyetem aulájában nyilvános irodalmi estet tartottak a Nyári Egyetem hallgatói számára. G. P. A nyár csillagaiért. Plató üzenete Debrecennek címmel tartott bevezető előadást. (Megj. Híd, 1942. aug. 15. 16-17. I., 32-33. I.) (Ezt küldi el N. L.-nak levelében „a most összecsapott írás"-ként emlegetve.) Veres Péter készülő művéből (Parasztsors — magyar sors. Bp., [1943] Magyar Élet) olvasott fel. Szabó Lőrinc egy Lamartine-fordítását, Kosáryné Réz Lola Miért írnak az emberek? című írását adta elő. Németh László Egy gondolat története c. írásával szerepelt, melyben azt a gondolatát fejtette ki, hogy az író szükségét érzi egy csöndes baráti körnek, ahol zavartalanul és állandó harc nélkül dolgozhat. (Nem maradt fenn. 1961-ben azonos cím alatt nem ez a cikke jelent meg az Új írásban.) Csuka Zoltán versei után Juhász Géza A félreismert Debrecen c, a debreceni Tiszántúlban megjelent (1942. máj. 24. 1—2. I.) írásával lépett fel. Móricz Zsigmond a spiritisztákról olvasta fel a Kelet Népében megj. cikksorozatának második közleményét. (M. Zs.: Spiritiszta ülésen. Kelet Népe, 1942. aug. 1. 1-10. I.) Tóth Endre verseiből adott elő. Ld. a Debreceni Újság — Hajdúföld részletes beszámolóját a konferenciáról és az esti műsorról Ötszáz pengős irodalmi pályázatot tűz ki a Nyári Egyetem címmel (1942. aug. 18. 9. I.). A cikk az eseményt tévesen vasárnapra, azaz 16-ra teszi. A Magyar Út két tudósítást is közöl. J[uhász] G[éza]: Irói napok Debrecenben (1942. aug. 27. 5. I.) és Szende