Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

sorskérdésekkel foglalkozó orsz.-os igényű folyóiratot indítanak..." — kissé differenciálatlan. Épp a „magyar sorskérdések"-et akarják kiherélni Ady Lajos—Juhász G.-Kardosak. „Tiszta esztétikum", vigyázat! nehogy „faji" légy... (Ady a Te személyedet is aggódva nézi...) A KEOSZ-ba csak azért kapaszkodnék, mert Kuthy legalább látszólag magyar akar lenni, ő valahogy érzi az idő árfolyamát, tehát a magyar városok útján, a közvetítés révén segíthetne, az apparátust mozgásba hozva. Móricz Zsigmonddal beszéltem, itt volt felolvasáson. Az estét vele töltöttem. Oly okosan nézett, pislákolt az öreg... „N. László?" — kérdeztem. — Okos nézés, borzas haj-hangulat. (Zseni — Az Est ~ Pesti Napló...) Végül megszólal, azzal a sajátos óvatos hangjával: „Nagyon beteg ember... Az érzékenysége... Az Én-kultusza..." — De hiszen mindig a nemzedékért küzdött! — vitázok... Okos nézés... füst... pincér... Ady Lajos csömör-bajusza... A VIII. ponthoz: (de az l.-hez is): Nem ártott tusakodni a lap elvi kialakulása körül. Tárgyi alapból kell kiindulni, igazad van. Nos, kétségtelen bizonytalanság van a debreceni „barátok" körében. Nem tudják: a. kik fognak szerkeszteni, b. milyen lesz a lap szelleme? Úgy érzem, nekünk kettőnknek-hármónknak döntenünk kell! Inkább ne csináljunk lapot, minthogy eláruljuk vagy kompromisszumba fullasszuk a jelleget. A Tanu szellemét kell kiszélesíteni, de olyan emberekkel, akik nem ad hoc-Tanucskák. Olvasd el a Nyugat legutóbbi számában Kardos L. beszámolóját a Karinthy-estről. Hazugság! Erkölcstelen írás vagy nagyon fajvédő írás. (Én is ott voltam az estélyen.) Bocsáss meg, hogy így teletűzdeltem ezt a levelet mellékepizódokkal. Tekintsd úgy, mintha beszélgetnénk, s én magam elé mormolnék a Te szelíden-gúnyos mosolyodra. 61. [Budapest, 1934. jan. 23.] Kedves Barátom, Kuthy itt volt vasárnap este, amikorra ez a levél a kezedbe kerül, talán már találkoztatok is. Pontokba foglaltuk az eredményt, tegnap tűvé tettem érte a házat, de nem találtuk meg, azt hiszem, ő elvitte. Leírom még egyszer, ahogy emlékszem rá. A folyóirat évente nyolcszor, négy íven jelenik meg, az anyagi fedezet: Kuthy száz előfizetése, hét ember száz-száz pengős kockázatvállalása, hirdetések. Az Új írókkal, ha hajlandók rá, szoros kapcsolatba lépünk, esetleg közös előfizetést is lehetővé teszünk kedvezménynyel. Szerkesztők: Fülep, Gulyás, Németh (Fülepnek persze még nem írtam, kár volna őt hiába felheccelni). A lapnak szigorú probléma-terve van, nem annyira „írókat" hoz, mint inkább e problémákkal foglalkozó munkákat. A Tanu ebben az évben fennmarad,