Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

362. már Pesten időzésemkor kezdett vérezni az ínyem: G. P. halálos betegségének (Werlhof-kór, azaz hajszálér-vérzékenység) tünetei jelentkeztek. — tiszadobi nagyanyám 14 levelére: A levelek a debreceni Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményében találhatók. (K. X. 12/87. Gulyás István.) G. P. Helyeséfzés — helyesírás. Húsvéti levél tiszadobi halott nagyanyámhoz c. cikkébe belesző egyet a levelekből. Vándortűz (Debrecen), 1947. nov. 51—53. I. — szörnyű esemény szakadt a családra: Feltehetően arról van szó, hogy Gulyás egyik húgának a házassága ebben az időben válságba került. Az esetről Gulyás ezen a napon Földessy Gyulának is ír. (A levél a Gulyás-hagyatékban található.) — Karácsony S.-tól: Karácsony Sándor. — Kondorékig: Kondor Imre. — Matáékig: Mata János és baráti köre. — „Neked még holnap égni kell...": G. P. Oltsd el magadat c. verséből idéz, ld. 174. jegyz. — Bocsásd meg azt a kínrímet: Feltehetően a 358. levélben szereplő Gulyás-versről van szó, melyet ott Németh „Móricz-találkozó"-ként említett. 363. M. Cs.-tanulmány: A Magyar Csillagban N. L. Fantomok ellen c. tanulmányának első közleménye jelent meg, ld. 199. jegyz. — egy készülő finn nyelvű magyar antológiáról: Nem valósult meg. — könyved ügye: G. P. kötetével kapcs. ld. 369. jegyz. — Magyar Csillag dolgában: A folyóirat 1942. novembertől kéthetenként jelenik meg. — Iszony folytatásait: N. L. regényét folytatásokban közli a Kelet Népe 1942. jan. 15-től szept. 1-ig. A regényt 1943 nyarán be akarja fejezni, de félreteszi. „Föladtam az Iszonyt is, minek maradjon egy regénnyel több utánam, különben sem tudtam a hangulatába visszatalálni." (N. L.: Homályból homályua. |. 643—644. I.) Az 1946-ban újraindított Válaszban megjelenik belőle néhány részlet folytatásokban, és ugyanebben az évben könyv alakban is kiadják. 364. Ady T. választmányi játékáról: Az Ady Társaság 1942. ápr. 1'0-i választmányi üléséről van szó, amelyen személyi változásokat javasoltak, így Kondor Imrét főtitkárnak jelölték. Kondort az ezt követő közgyűlésen meg is választják az előző év végén Székelyudvarhelyre költözött Tóth Béla utódjául. — M. Cs.-nál: Magyar Csillagnál. — Gyuszi: Illyés Gyula. — finn ügyben: Ld. 363. lev. és jegyz. — Juhász G.: Juhász Géza. — Kalevala kórusa: G. P.: A Kalevala kórusa, ld. 268. jegyz. 365. marosvásárhelyi írók: A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság 1942. ápr. 14-én a debreceni irodalmi társaságok meghívására a Déri Múzeum előadótermében irodalmi estet rendezett. A meghívó szerint Kemény János, Molter Károly, Tompa László, Wass Albert, Asztalos István és Jancsó Adrienn szavalóművész szerepelt. Az ünnepély G. P. „Közös kötés" c. záróbeszédével fejeződött be, amely megj. Tiszántúl (Debrecen), 1942. ápr. 19. 7. I. — a gyerekek esetleg Debrecenbe jönnének: A Németh-lányok debreceni taníttatása nem valósult meg. — a finnek részére szánt antológiát: Ld. 363. lev. és jegyz. 366. A megszólítás fölött Földessy Gyula következő N. L.-hoz írott sorai találhatók: ,,G. Pali kívánja e levélben — a végén vagy hol —, küldjem meg Neked e hosszú levél-elmélkedést. Ölel F. Gyula." A levél Némethnél maradt, és G. P. halála utána többi Gulyás-levéllel együtt került vissza Debrecenbe. (A Gulyás-hagyatékban G. P. Földessy Gyulához írott levelei közt található.) — Sinka-féle vitaanyaggal: Gulyás korábban cikket írt Sinka István, Erdélyi József és Gellért Sándor költészetéről (G. P.: A néppel és a nép fölött. /Jegyzetek három népi költő verseihez./Tiszántúl /Debrecen/, 1941. dec. 25. 9-10. I.). A cikkre Sinka István támadó írással reagált (S. I. : Csípőfogó. Magyarság Útja, 1942. febr. 20. 5. I.). Gulyás válaszát a Magyar Útban akarta megjelentetni, de Gombos Gyula nem közölte. (G. P.: A néppel és a nép fölött. /Válasz Sinka Istvánnak./ Uj Élet /Kassa/, 1942. nov. 236—240. I.) Sinka könyvnapra megjelenő önéletírásában több helyen — a sérelmesnek érzett kritikára is célozva — Gulyást, név nélkül „a debreceni inasok tanára"-ként gúnyolja.