Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

316. amióta elutaztál: G. P. budapesti útjáról Id. 312. jegyz. — csütörtökön előadás a teológián a Ref. énekeskönyvről: N. L.: A református énekeskönyv. A megjelent írás lábjegyzete szerint: „Előadás a Kálvin Társaságnak az új zsoltáros könyv ügyében tartott értekezletén." (Kelet Népe, 1941. febr. 1. 9—11. I.) Az előadás jan. 16-án hangzott el. — Dombyk: Domby Márton. 317. a Hídból kiderül: N. L.: Szív, tehetség — s amihez az sem elég. (Válasz Kiss Ferencnek.) Híd, 1941. jan. 21. 14—15. I. Kiss Ferenc Válasz egy kritikátlan kritikára c. (ld. 315. jegyz.) támadására válaszol N. L. A cikk végén említi a lázas Ágnest (és nem Ucót). — S most Te „Énvedlőben": Utalás N. L. dedikációjára, melyet Szekfű Gyula c. könyvébe Gulyásnak írt, ld. 292. jegyz. — Domby: Domby Márton. — A költők s. D.-ben: G. P. Költők sorsa Debrecenben c. füzete. — A Géniusz D.-ben: G. P. Der Genius in Debrecen c. tanulmánya különlenyomatáról van szó, ld. 297. jegyz. — az a verssel szerencsétlenftett Magyar éjszakák: G. P. Költők sorsa Debrecenben c. tanulmánya, amely a Magyar Éjszakák 3. számaként külön is megjelent, voltaképpen variánsa és első változata A Géniusz Debrecenben c. írásának, ld. 297. jegyz. — köv. Magyar éjszakákban: A 3. szám után nem készült következő Magyar Éjszakák-füzet (ld. 180. jegyz.), G. P. A Géniusz Debrecenben és N. L. A református énekeskönyv (ld. 316. lev. és jegyz.) c. tanulmánya nem jelent meg közös kiadásban, s az Ady Társaság sem adott ki karácsonyi füzetet. — Edda-barátod: G. P. az Eddából fordított, ld. 298. jegyz. - Révész Imre (1866) „Történelmi közleményét": R. I.: A magyarországi ref. egyház közönséges énekeskönyvéről. Debrecen, 1866. Szerző kiad. — Szentgyörgyi főorvos úré?: Szentgyörgyi József. 318. kenései üdülőben: Balatonkenese, Székesfővárosi Üdülő. — „fantomizáltál": N. L. Gulyás mondását Fantomok ellen c. írásában (ld. 199. jegyz.) is felhasználja. — Németh A. egy színdarab-változatomat akarja bemutatni: Németh Antal N. L. Cseresnyés c. színdarabjának bemutatására készül a Nemzeti Színházban, de csak a következő évber kerül rá a sor, ld. még 354. jegyz. — A másik sokkal szörnyűbb ennél: Vas István Ákos zeneszerző — akkor még zeneakadémiai növendék — 1940 végén Némethéknél, egy baráti összejövetel alkalmával elmondta friss értesülését, hogy az Erdélyi indulónak Náray Antal altábornagy csak névleges szerzője, a szerző voltaképp Polgár Tibor, aki mintegy névjegyül és talán kompromittáló szándékból is az induló dallamát egy ősi zsidó vallásos énekből formálta. Épp nála volt a kotta, s a zongoránál be is bizonyította ezt. A vendégek a hírt Némethéktől továbbvitték, sőt a szintén jelen levő Fitos Vilmos Győrben egy előadásán közönség előtt is szóba hozta. A kotta végül is egy képviselő útján a parlamentbe került. Mivel az ügy Nárayt kínosan érintette, vizsgálatot indítottak, és Vas István Ákost, majd N. L.-t is beidézték a Hadik-laktanyába a katonai elhárításhoz. A kihallgatás után voltaképp nem történt semmi, az Erdélyi induló-botrányt eltussolták, Németh mégis állandóan retteget, hogy a rendőrség vagy kémelhárítás — mint számontartott kompromittáló adatot — adandó alkalommal felhasználja ellene. A történetet Krisó Nagy István írta meg a Tanu tanújaként. Emlékek Németh Lászlóról c. tanulmányának 8—9. részében. (Csongrádmegyei Hírlap /Szeged/, 1980. szept. 2. 4. I.; szept. 3. 4. I.) - Verseid (...) a Hídban: G. P. versciklusát ld. 310. jegyz. - Gellért: Gellért Sándor Családfám és Keserű költemény c. verseit a jelzett időnél később és G. P. kísérő szövege nélkül közölték (Híd, 1941. ápr. 8. 28. I.). Gulyás írása: A költő és a kultúra (Egy induló „őstehetség" versei elé) a Gulyás-hagyatékban található. 320. A 318. és 320. között írt Gulyás-levél (talán kettő is) elveszett. — Versedet megkaptam: Feltehetően G. P. Erdély sorsdöntő óráiban c. verse volt (ld. 325. jegyz.), amely az elveszett levél mellékleteként érkezett.