Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

295. Szinte Barbián: Barbián professzor N. L. Szerdai fogadónap c. regényében szerepel. — Hildebrandsliedet: Hildebrand-dal. G. P. német műfordítói megbízatásával kapcs. ld. 298. jegyz. — Heimdallr: Az északi germán mitológia egyik istene, a világ fénye. Az istenek és emberek világát összekötő szivárványhíd őre. Gyermekei az emberek. Az istenek végső harcában megfújja a Giallakürtöt. 296. a regényemet: N. L. A másik mester c. regényén dolgozik. — „Gulyás Pál évei : Utalás a Németh László évei címen tervezett, de elmaradt kiadványra, ld. 41. jegyz. G. P. kötetével kapcs. ld. még 369. jegyz. 297. Ungarnban: A Magyar—Német Társaság által alapított Ungarn német nyelvű folyóirat Budapesten 1940 augusztusában indult. Főszerkesztő: Pukánszky Béla. Szerkesztő: Gál István. 1944-ben szűnt meg. — Der Genius in Debrecen: Megj. Ungarn, 1940. dec. 5. 278—291. I. A németre fordított írás első, rövidebb változata G. P. A Géniusz Debrecenben c. tanulmányának. (In: Debrecen Szabad Kir. Város és Hajdú vármegye. Debrecen, 1940. Vármegyei szociográfiák 12. 241—255. I.) A német változat az Ady Társaság kiadásában 1941 elején különlenyomatban is megjelent. — egy másikat is kértek: G. P. az Ungarnnak A népek álmai felett címmel ígér másik tanulmányt, amelyet A Hortobágytól Ida-mezejéig (A népek álmai fölött) végleges címmel novemberre befejez és eljuttat Pukánszky Bélához. Ő azonban anyagtorlódásra és fordítási nehézségekre hivatkozva 1942 elején visszaküldi. (A tanulmányt és Pukánszky Béla G. P.-hoz írott leveleit Id. a Gulyás-hagyatékban.) — Az első számban persze Illyés jött: Illyés Gyula: Die ungarische Wesensart. Ungarn, 1940. aug. 21—26. I.) — Kerényinek: Kerényi Károly. — Szarvasokká vált fiúk: Erdélyi József fordítása a Nyugatban jelent meg (1930. jan. 1. 60—61. I.) A szarvasokká vált fiúk címmel. G. P. a balladát A szarvassá vált fiúk címmel fordította le. (In: G. P.: A viharzó diófa. 561—563. I.) — Ale mortului-. Markos-sínekre: Utalás a Halottas ének és a Markos és a fagy c. fordításokra. (In: G. P.: Három román népballada, ld. 151. jegyz.) — Magyar éjszakák III. sz. gyanánt: A füzetsorozat III. száma G. P. Költők sorsa Debrecenben c. tanulmánya lett. (Ld. 174. jegyz.) A tanulmány kiszedett anyagát Potocsny József, a rozsnyói Sajó-vidék nyomdájának vezetője, félretette. Németh Bethlen Kata c. tanulmányával kapcs. ld. 298. jegyz. — Földessyvel: Földessy Gyula. 293. Hölderlin An den Ätherjet: Hölderlin: Az Étherhez. G. P. a verset a német antológia (Id. lentebb) számára fordította. — Károlytól egy lap: Kerényi Károly 1940. szept. 23-i levelezőlapja a Gulyás-hagyatékban található. — Költők s. Debrecenben-t: G. P. Költők sorsa Debrecenben c. füzete, ld. 174. jegyz. — Potocsny: Potocsny József. — A Tied a Kelet N.-ben már régen hirdetett III. szám: N. L. Bethlen Kata c. tanulmánya folytatásokban jelent meg a Kelet Népében (ld. 272. jegyz.). Az első rész közlésekor (1940. márc. 15.) lábjegyzetben hirdetik: ,,A Magyar éjszakák: (szerk. Kerényi Károly) 3. füzeteként megjelenő mű bevezetője." N. L. műve azonban nem jelent meg ebben a sorozatban. A sorozatról ld. 284. jegyz. — Az Athenaeum német antológiát ad ki: Keresztury Dezső 1940. júl. 2-án levélbe felkérte G. P.-t, hogy egy német irodalmi antológia számára készítsen fordításokat. (A német irodalom kincsesháza. Szerk.: Keresztury Dezső. Bp., [1941] Athenaeum. Az európai irodalom kincsesháza.) Keresztury Gulyást kezdetben csak a régi szövegek fordításába akarta bevonni, de mivel G. P. jelezte neki, hogy a későbbi korok irodalmából is szívesen fordítana (kész anyaga is van), Keresztury elfogadta az ajánlatát. A munka sürgős, meri a kötetet 1941 elejére tervezik. Gulyás 1940 végére le is adja a kéziratokat, de az antológia különböző okok miatt, csak 1941 végén jelenik meg. G. P. a következő fordításokkal szerepel az antológiában: Völuszpá (Edda-részlet); A merseburgi ráolvasások; A lorschi méháldás; A Hildebrand-dal; A wessobrunni imádság; Heliand; A Nibelung-ének (részlet). A későbbi korokból Bürger, Schiller, Hölderlin, Heine, Lenau, Arndt és Rilke verseiből, valamint Schiller két tanulmányának részletei (A ,,népköltő" és az idea /Részlet a Bürger költeményeiről 1791-ben írt tanulmányból/;