Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

(Magyar Ut, 1940. jan. 6. 5. I.) G. P. feltehetően erre a közleményre utal. A heti folyóirat (1940ben alakultak át) dátuma nem zárja ki, hogy Gulyás Debrecenben egy nappal hamarabb már látta a cikket, Németh nyilatkozatának kéziratát pedig pesti tartózkodása alkalmával (ld. 266. jegyz.) olvashatta. 270. Kanonok úrnál: Pfeiffer Miklós. — Kazinczy Társaság: A közös kassai úttal kapcs. ld. 273. jegyz. — Kerényi: Kerényi Károly. 271 .soproni szereplésed dátumát: Ld. 266. jegyz. — regényed: N. L.: Szerdai fogadónap. — Fehér Gabiéknak: Fehér Gáboréknak feltehetően a Sziget III.-at (Id. 180. jegyz.) küldték. — Tóth B. írását: Tóth Bélának nem jelent meg írása 1940-ben a Kelet Népében. — Zsiga bácsinak: Móricz Zsigmond. — Kultúra és felelősség (...) A szellem mai helyzete Magyarországon: N. L. és Kerényi Károly debreceni előadásainak ideiglenes címei, ld. még 272. jegyz. — Kassára mit üzentek?: A febr. 4-re tervezett kassai szereplésről ld. 273. jegyz. 272.4 debreceni kirándulást rögzíthetjük 2-ára: A debreceni Ady Társaság irodalmi ünnepélyét, melyről már az előző év decemberében is szó volt (ld. 260. lev.), a helyi lapok méltatása szerint nagy sikerrel rendezték meg 1940. febr. 2-án. G. P. Debrecen kapui előtt, N. L. Hűség és kultúra, Kerényi Károly Szellem és költészet címmel adott elő és Tóth Béla Az Ady Társaság új útjain c. tanulmányával szerepelt. (Gulyás előadása megj. a Debreczeni Képes Kalendáriumban, 1941. 64-67. I.; Némethé Kultúra és hűség címen Téli hadjárat c. kötetében, 62—66. I.; Kerényi előadása nem maradt fenn, mivel szabadon adott elő. ,,Az előadást nem a zsebemben hozom, a keret tág, beszélhetek, amiről óhajtod." (Ld. 1940. jan. 30-án G. P.-hoz írott levelét a Gulyás-hagyatékban.) — kassai: A kassai úttal kapcs. ld. 273. jegyz. — A soproniak is jan. 26-ára:N. L. soproni szereplése, ld. 266. jegyz. — Kulákok című munkámat: N. L.: A haldokló kulák, ld. 179. jegyz. — Magyar Nemzetben (...) körülöttem egy kavarodás: Gál István a Magyar Nemzet 1940. jan. 4-i számában (5. I.) Közép-Európától Kárpát-Európáig címmel közöl egy cikket, melyben megemlíti, hogy N. L. a Tanúban a német Tat-kör Mitteleuropa-koncepcióját visszhangozza. Gál Istvánnak ezt az állítását Kerényi Károly támadja egy rövid cikkben, melyet a napihírek között hoz a Magyar Nemzet (K. K.: Közép-Európa kérdéséhez. 1940. jan. 6. 13. I.). Kerényi szerint N. L. KözépEurópa-koncepciója az író saját,' magyar gyökerű gondolata, és ezt vette át Szabó Dezső is. Gál István Szabó Dezső elsőbbsége címmel válaszol Kerényinek a Magyar Nemzet 1940. jan. 9-i számában (4. I.), melyben kifejti, hogy időben Szabó Dezső vetette fel előszóra Közép-Európa-gondolatot, ezt követte a Tat elmélete és csak azután lépett fel N. L. a maga koncepciójával. — A Kelet Népének egy nagyobb vezércikket írtam: N. L.: Magyarok, kibékülni! Kelet Népe, 1940. jan. 15. 1—3. I. — szerb—magyar barátkozó cikket (...) (Láthatárék): 1940. februártól Jugoslovensko— Madjarska Revija (Magyar—Délszláv Szemle) címmel szerb—horvát nyelvű, évi 4 kötetes folyóiratot indít Csuka Zoltán, a Láthatár szerkesztője. A lapot a pécsi egyetem Nemzetközi Jogi Intézete adja ki. Négy szám után megszűnik. Itt jelenik meg N. L. Most na Dravi (Híd a Dráván) c. írása (1. sz. tavasz. 27-33.1.). - Bethlen Kata: N. L. tanulmánya. Kelet Népe, 1940. márc. 15. 1-6.1.; ápr. 1. 4—5. I.; ápr. 15. 7—9. I. (Az áprilisi közlések Sziget Erdélyben címmel jelentek meg.) — Szekfű munkásságáról egy nagyobb tanulmány: N. L. Szekfű Gyula: Mi a magyar? c. tanulmányát folytatásokban közölte a Magyar Életben, 1940. 2—6. sz. A mű még ugyanez évben könyv alakban is megjelent Szekfű Gyula címmel. — kassai—debreceni—soproni cikkek: N. L. készülő előadásai. Kassai, ld. 273., 280. jegyz.; debreceni, ld. fentebb; soproni, ld. 266. jegyz. 273. G. P. a levelet Vájlok Sándor, a kassai Kazinczy Társaság főtitkára 1939. [1940!] jan. 14-én kelt levelének túloldalára írta, melyet így mintegy mellékelt a N. L.-nak és Kerényi Károlynak