Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

260. Ady Rómában: G. P. cikke. Protestáns Szemle, 1940. jan. 20-23. I. - Az irodalomtörténeti tárgyúra nézve: Feltehetően A Géniusz Debrecenben c. tanulmányról lehet szó (ld. 297. jegyz.), melyen G. P. ebben az időben dolgozik. — Ady-gyászünnepélyt: Ld.272. jegyz. — Földessyvel, aki egyébként igen jól érezte magát nálunk: Földessy Gyula az Ady Társaság Ady-estje alkalmából járt Debrecenben, ld. 256. lev. és jegyz., valamint 258. lev. — Kerényivel: Kerényi Károly, — a Magyar Nemzet megtámadta a Szigetet: 1939 végén a Magyar Nemzet a Néma-rovat több glosszájában, melyeknek írója Katona Jenő volt, támadta Kerényi Károlyt (1939. nov. 29. 8. I.; dec. 7. 10. I.). Kövendi Dénes, a jeles klasszika filológus védte Kerényit a lapban (1939. dec. 6. 8. I.). Végül maga Kerényi válaszolt a támadásokra (1939. dec. 8. 6. I.). Ld. még erről Lackó Miklós Sziget és külvilág c. tanulmányát, 180. jegyz. 261. Ez a levelezőlap Németh Lászlóné levelének (262. lev.) borítékában érkezett, -a MEFHOSZ könyvsorozatot: Ld. 250. jegyz. — a Metius-téma: Melius Juhász Péter. G. P. Költők sorsa Debrecenben c. tanulmányának egyik fejezete. Ld. 259. jegyz. — Baránszkytól hallom (...) előadásod: Baránszky-Jób László, az Esztétikai Szemle szerkesztője 1939. aug. 3-i levelében kérte fel G. P.-t előadás tartására. ,,A Magyar Esztétikai Társaság októberrel kezdődő új előadássorozatát az egyes művészetágak >mühelytitkainake szenteli, és a társaság rendes havi előadásain egy-egy elmélettel is érintkezést tartó friss alkotóművész ismertetné az illető művészetágban elmélet és gyakorlat viszonyát. (...) Január első keddjére a lírára szeretném felkérni. (...) A húsz-harminc perces vagy szükség szerint terjedelmesebb előadásokat három-négy előre felkért hozzászóló egészítené ki, és szinte együtt kiindulópontja lenne az egységes magyar esztétikai köztudat alakulásának." (Baránszky-Jób László levele a Gulyás-hagyatékban található.) G. P. előadására A líra „műhelytitka" címmel 1940. jan. 2-án került sor a Fészek Klubban. Felkért hozzászólással N. L. és Földessy Gyula szerepelt. G. P. előadását és a két hozzászólást füzetben akarja megjelentetni (ld. 268. !ev.), de ez nem valósul meg. Tanulmányát csak 1967-ben publikálják. Gulyás Klára utószavával. (Alföld /Debrecen/, 1967. okt. 59-70. I.) N. L. írása Magyar líra (Hozzászólás Gulyás Pál előadásához) címmel 1940-ben Téli hadjárat c. kötetében jelenik meg (70—73. I.), Földessy Gyula pedig Ady, az ember és a költő c. művében adja közre a Gulyás-előadáshoz írt hozzászólását. (Bp., 1943. Exodus. 175-178. I.) - Az Ady-estre lemegyek: Ld. 272. jegyz. - KN: Kelet Népe. - első cikkem: N. L.: Kiforgatnak a múltunkból. Kelet Népe, 1939. dec. 15. 2-3. I. 262. újonnan megjelent Kelet Népét: Ld. 259. jegyz. - Zsiga bácsinak: Móricz Zsigmond. — a január 27-i ünnepélyre: A debreceni Ady Társaság 1940. febr. 2-re halasztott ünnepélyén Móricz Zsigmond nem szerepelt, ld. még 272. jegyz. — Laci lapját mellékelem: A 261. levélről van szó. 263. megnyitóféle-tervezetet: Az 1940. febr. 2-i debreceni irodalmi est (ld. 272. jegyz.) megnyitójának tervezete, valamint az említett Kerényi Károlyhoz írt levél és annak melléklete is elveszett. — nekiülök a ,,lfrának": G. P. Baránszky-Jób László felkérésére A líra „műhelytitka" c. előadására készül, amelynek hivatalos hozzászólója N. L. és Földessy Gyula. (Ld. 261. jegyz.) G. P. az 1939. dec. 20-i Földessy Gyulához írott leveléből idéz. (Ld. a Gulyás-hagyatékban.) — ,/:slr": N. L. kifejezése, ld. 30. jegyz. — Ady absztrakt vagy konkrét?: Veres Péter néhány idézett mondata abból a hosszabb beszélgetésből való, amely Gulyás lakásán zajlott le, s amelyet G. P. (Veres megnevezése nélkül) beépített A líra „műhelytitka" c. előadásának (ld. fentebb) Absztrakt és konkrét líra c. fejezetébe. — Fészek Klubot: Gulyás szóban forgó előadását a Fészek Klubban tartják. — Kelet Népe? Illyés mindenütt ott: Illyés Gyulának Újfalu c. írása jelent meg a Móricz szerkesztette Kelet Népe első számában (1939. dec. 15. 19—21. I.). — Teksztus: Hölderlin Önmagamhoz c. epigrammája szó szerinti fordításban: „Ismerd meg az életben a művészetet, a művészetben az életet, ha érted az egyiket, érted a másikat is." A verset G. P. eredeti nyelven A líra „műhelytitka" c. előadásában is idézi.