Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

(G. P. a Tíz év Ady nevében c. tanulmányát az Ady Társaság 1938. máj. 7-i irodalmi ünnepélyén olvasta fel. Később átírva és az Ady szobra elé c. verssel bővítve jelentette meg a Protestáns Szemlében, 1939. júl. 348-359. S.) - Itáliához: G. P. verse, ld. 153. jegyz. - VII. Gergelyedre: N. L. drámája, ld. 152. jegyz. — Jellegnek: Ld. 151. jegyz. — Vajda Hölderlinje: Vajda Endre tervezett tanulmányáról Id. a 151. lev. és jegyz. — Juhász G.: Juhász Géza. 157. Ember és szerep folytatásához: N. L.: Tanu-évek, ld. 152. jegyz. — Eucharisztikus: A 34. Eucharisztikus kongresszus 1938. máj. 25—31-ig tar*ott Budapesten. — Németh Antaltól olyan pofont kaptam: N. L. Villámfénynél c. drámájának színreviteléről van szó. Ld. 153. jegyz. — Illyés szép versét olvastam az Estből: Illyés Gyula: Nyugtalan alvó. Az Est, 1938. máj. 15. 8.1. — Néhány utashást (...) halálom esetére: N. L. leveléhez a következő végrendeletet mellékelte: Gulyás Pál ,,belső fiók"-ja számára. 1. Halálomról újsághír, gyászjelentés nincs. Felsőgödön temessenek el. A szívemet valamelyik orvos szúrja át (I. Ady apjának a végakaratát). Boncolásra hirtelen halál esetén sincs szükség (Haynal [Imre], Holló [Ferenc] stb. igazolja^ hogy szívizom-elfajulásom volt). Temetésemen semmi se emlékeztessen arra, hogy író voltam. Beszéd nincs, sem egyházi, sem baráti, legkevésbé irodalmi. 2. A mai (s harminc éven belül jövő bármely) magyar társadalomtól az elégtételadás semmilyen nemét sem fogadom el. Ha ilyet megkísérelnének egyesek, barátaim tiltakozzanak mint halottgyalázás ellen. Családom, ha csak végszükségbe nem kerül, egyetlen kiadatlan művem kiadásába se egyezzék bele, második kiadások nyomását is akadályozzák meg. A legszívesebben mindörökre kiesnék a magyar nép emlékezetéből, hiszen amit adtam, oly méltatlan ahhoz, amit adhattam volna; addig azonban, amíg Baumgarten-alapítvány van, s az ellenem elkövetett társulati gyilkosság hangos vagy néma résztvevői élnek, a kegyeletnek nem lehet más feladata, mint kivonni engem — rossz pénzként — a forgalomból. Tudom, hogy ez anyagilag nem lesz könnyű, de fokozatosan mégis menni fog. Verseim, ifjúsági munkáim az utolsó papírszeletig elégetendők. 3. Családom megélhetésének anyagi alapja a törökvészi ház, mely csaknem tisztán áll, életbiztosításom (10 000 P), melyet legokosabb lesz 10—15 éves járadékká átalakítani úgy, hogy havonta 100 P-t kapjanak, s iskolaorvosi nyugdíjam (kb. 150 P), ha halálom előtt a véglegesítés, mely folyamatban van, bekövetkezik. Ha nem, ugyanekkora kegydíjat kell a fővárostól kiharcolni; ezt, mint túlórázó iskolaorvos, aki heti 18 órára szegődtem, s heti 40-en gyötörtem magam, megérdemlem. Az így kialakuló 300—350 P jövedelmet a szüleim egészítsék még ki legalább 50-nel, ennyit eddig is szántak az unokák — rontására. Legyen ez eztán biztos járadék, amelyre a feleségem minden körülmények közt számíthat. Ella előtt két út áll: vagy férjhez megy, s akkor a lányokat azonnal intézetbe adja, vagy nekik szenteli életét, s akkor nem feledkezik meg róla, hogy leányok anyja. Semmi esetre sem egyezem azonban bele, hogy állásba menjen, még kevésbé, hogy üzleti vállalkozást kezdjen (mindenéből kiforgatnák), pláne rokonokkal. 4. Befejezésül: családom egyik tagjával szemben sincs neheztelés bennem. Ellától sokkal több jót kaptam, mint rosszat. Az apám gyöngédsége, különösen az utolsó években, életem egyik legszebb emléke. Anyám hibáit megbocsátom szeretetének s a rossz természetnek, mely részben az enyém is. Gyermekeimről nem kell, s nem is tudnék beszélni. Kerényi Károly figyelmes, tiszta barátságát szívből köszönöm. 158. Jellegbe: Ld. 151. jegyz. — Vajda (...) Hölderlin-tanulmánnyal : Ld. 151. jegyz. — Ady-cikkemet: G. P.: Tíz év Ady nevében, ld. 156. jegyz. — Kiveszett a e: A görög eyto (ego): én szóra utal. - Az Illyés-verset: Ld. 157. jegyz. - Babits állítólag haldoklik: Babits gégerákját 1937 tavaszán állapították meg. 1938. febr. 8^án súlyos műtéten esett át, ezért terjedt el róla a hír, hogy