Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

van-e jogom egyáltalán Hozzád levelet írni, nem a koporsóm falát döngetem-é? A barátságnak megvannak a maga >csigavonalaié, s én nem óhajtom és akarom az egyszer lefutott vonalakat ismét felhajszolni a barátság >kúpe-jára." G. P. Tóth László levélben történő kérésére (Id. a Gulyás-hagyatékban Tóth 1936. dec. 12-i levelét) kritikát írt N. L. Bűn c. regényéről. (Megj.: Kecskeméti Lapok, 1936. dec. 25. 4. I. ) Az írást közli a Protestáns Szemle is (1937. febr. 75-79. I.). Németh a bírálatot támadásnak érzi: „Meggondolatlan emberek kezembe adták Gulyás Pál kritikáját; csodálatos állat az ember, mennyivel nagyobb bajaim vannak, s mégis elérte célját: fájni tudott." (N. L. levele Juhász Gézához 1937. jan. 8. Gulyás-hagyaték.) Közben Gulyás Németh súlyos betegségéről is értesül: „Még november 11-én egy angina pectorisos rohamot kaptam, s azóta szívnyomorék vagyok. A >kórelőzménye-t : ismered, a prognózis előttem is titok. A szívem, úgy érzem, gyógyítható, az életkörülményeim nem. írni nem tudok; másfél hónap óta egy sor sem került ki a kezem alól." (N. L. levele Juhász Gézához, 1936. dec. 23. Gulyás-hagyaték.) G. P. a betegség hírére 1937. februárban a Válaszban N. L.-hoz írott versét ajánlással jelenteti meg. (G. P.: A halál előtt, ld. 32. jegyz.) Ut a Kalevalához c. tanulmányát szintén Némethnek ajánlva szeretné közölni, először a Protestáns Szemlében. Áprily Lajosnak írja 1937. febr. 5-én: „A Németh László-ajánlást, ha helyesnek tartja, tessék megtartani, egyébként törölni. N. L.-t ma is szeretem, >késte sose vertem hátába, csak kritikus voltam a Kritikussal szemben. Ez a búcsúm." (PIM Kézirattár, V. 4142/127/28.) G. P. Út a Kalevalához c. tanulmánya végül is a Válaszban jelent meg (1937. ápr. 195—219. I.) a N. L.-nak szóló ajánlás nélkül, s még ugyanebben az évben az Ady Társaság külön füzetben is kiadta. N. L.-nak ugyancsak egy Juhász Gézához írott leveléből derül ki (1937. jún. 22. PIM Kézirattár, V. 3671/295/12.), hogy Gulyás közvetlenebb módon is próbált közeledni: küldött Némethnek néhány füzetet, melyekről ugyan nem tudni semmi közelebbit, de az egyik feltehetően G. P. Kalevala-tanulmánya volt. Németh az ajándékért csak Juhászon át küld köszönetet és üdvözletet, mert mint írja, most csak azokkal tud levelezni, ,,akik felé egész izgalmatlan" a múltja. (A levél erősen rongált állapotban maradt fenn, ezért nem idézzük a részletet.) — azt a kört, amelyet magad köré húztál: Utalás N. L. Vissza a belső körre! c. írására, ld. 150. jegyz. — Van itt egy kör: A nemrég átalakult Ady Társaságról van szó, ld. lentebb. — „ellengravitáció": Ld. 5. jegyz. — „Nunquam revertar?" (lat): Sohasem térek vissza. Utalás Babits Mihály azonos című versére (kérdőjel nélkül), mely a Nyugatban 1910-ben megjelent Szimbólumok c. versfüzér 4. darabja. A vers címét adó Dante-idézetről ld. Rába György: A szép hűtlenek. Bp., 1969. 113. I. - Prot. Szemlét: Protestáns Szemle. — Jelleg: Az átalakult Ady Társaság negyedévenként megjelenő irodalmi lapjaként tervezték Nagy Károly nyomdatulajdonos kiadásában. A társaság 1938. ápr. 9-i új vezetőséget választó közgyűlésén Tóth Béla főtitkára lapalapítás javaslatát hivatalosan bejelentette. (A jegyzőkönyvet ld. Juhász Izabella közlésében: A debreceni Ady Társaság bibliográfiája. Debrecen, 1977. KELTE 122—123. I.) A folyóirat megindításával több hónapon át foglalkoztak — 1939-ben évkönyvként is —, mellette könyvsorozatot is terveztek (ld. 180. lev.), de nem valósult meg. Ebben szerepet játszott az 1938. júliustól újjáalakult Kelet Népe is (ld. 154. jegyz.), ahol a debreceniek teret reméltek. — az Ady T. (...) nemrég átalakult: 1938. ápr. 9-én az Ady Társaság közgyűlésén új vezetőségválasztásra került sor. Ügyvezető elnök lett: Gulyás Pál, főtitkár: Tóth Béla, titkár: Asztalos Dezső. A gyűlésen éles vita zajlott, hét aktív tag kilépett (Béber László, Fáy Árpád, Horváth Árpád, Kardos László, Kardos Pál, Thury Levente, Vadász Endre). Az elnöklést átvevő G. P. felolvasta a társaság új programját, és pontokba foglalta irod3lompolitikájának lényegét. (Jegyzőkönyvet ld. m. fentebb.) A napi sajtó szenzációt keltő, hangzatos című cikkekkel adott hírt az eseményről. (Az Ady Társaság viharos közgyűlése kilépésekkel és új tisztikar választással. Debreczen, 1938. ápr. 10. 14. I.; Győzött a keresztyén nemzői irány az Ady Társaságban. Debreceni Újság — Hajdúföld, 1938. ápr. 12. 5. I.). Kardos László fcöza! negyven év távlatából így vall erről: „Ha jól emlékszem, heten léptünk ki 1938-ban a társasé:] úgynevezett működő, alkotó tagjai közül, és a kilépés napjaiban az a kínos érzésünk volt, hogy a társaság jobbra hajlik, és hogy cserbenhagyja azokat a gondolatokat, amelyeknek a jegvében eddig dolgozott, és méltatlanná lesz az Ady nevéhez. De ez nem történt így. A társaság valamicskét elhajlott az eddigi iránytól, de nem olyan módon, ahogyan féltünk tőle. Talán azt mondhatnám: korábban a Nyugat vonalához állott közel az, amit az Ady Társaság csinált