Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

győzelmében." (Debreceni Újság - Hajdúföld, 1932. okt. 9. 7. I.) - Prot. Szemlében: Protestáns Szemle. — gratuláló lapod: G. P. levelezőlapja elveszett, erre utal még a 13. levél is. — Smurák: Smurák József. 13. A 12—13. közötti G. P.-levél elveszett. — Smurák: Smurák József. 14. Gyorsírásos fogalmazványból megfejvtve: — Édesapád ott ült előttem: N. L. édesapja. Németh József középiskolai tanár volt, ebben az időben már nyugdíjas. Feltehetően iskolai találkozón vett részt, melyet Debrecenben rendeztek, — az Angol Királynőben: Az Angol Királynő szálloda ún. Bunda étterme— ahol hajdan Ady Endre is gyakran megfordult — írók,újságírók, Ady Társaság-i tagok kedvelt helye volt. — Déri Múzeum-i felolvasással: Az Ady Társaság a Déri Múzeum előadótermében tartott előadásokat. 15. Gyorsírásos fogalmazványból megfejtve. — A Protestáns Szemle dedikációjára: N. L.: Arany János. Protestáns Szemle, 1932. nov. 575—586. I. A tanulmányt G. P.-nak ajánlotta. Később megjelentette a Tanúban (1933. 3. sz. jan. 140-150. I.), de az ajánlás nélkül. — Aranyról én is írtam valamit: Valószínűleg arról a tanulmányról van szó, amit G. P. az Ady Társaság emlékünnepélyén olvasott fel. Ld. 10. jegyz. — Hartmann-nak: Keményfi János. — Uj kritikus: A vers szerzője ismeretlen. 16. A tanulmányt (...) Tanúban: N. L. Arany János c. tanulmánya, melyet a Protestáns Szemle után a Tanúban is megjelentet, de nem a karácsonyi számban, ld. 15. jegyz. 17. kártyádat és jegyzeteidet megkaptam: G. P. kísérő kártyája elveszett. A küldött kézirat G. P. Jegyzetek az Arany-évfordulóhoz c. cikke. Megj.: Protestáns Szemle, 1933. jan. 11-13. I. N. L. ezzel kapcsolatban a következőket írja: „Arany János-tanulmányomat, amely nem a Tanúban, hanem a Protestáns Szemlében jelent meg először, neki ajánlottam. A feleségétől tudom, milyen boldoggá tette ez az ajánlás. Az első volt, amit adtam, s az első, amit ő kapott. De a következő Protestáns Szemlében azért vitába szállt Arany-képemmel: hadd lássa a világ, hogy minket csak az igazság fűz össze." (N. L.: Gulyás Pál szobájában. 8. I.) N. L. Arany-tanulmányáról ld. még 15. jegyz. — írtam Oláh Gáborral kapcsolatban: N. L.: Oláh Gábor. Protestáns Szemle, 1927. dec. 631 — 634. I. — Babits híreszteli: Ld. 18. jegyz. — r

,órjási": N. L. beszédében és írásaiban is gyakran előforduló kedvelt népi szóhasználata, melyet G. P. a Jegyzetek az Arany-évfordulóhoz c. (ld. fentebbi tanulmányában kipécézett. — Hartmannéknak: Keményfi János. — a Gyászt, kisregényemet: Ld. 3. jegyz. - Gézával: Juhász Géza. 18. Gyorsírásos fogalmazásból megfejtve. — Három vers a Nyugatban: G. P.: A bogárka imája; Garaboncás éj; Három ember. Nyugat, 1932. jún. 16. 706—707.1. — Hartmann-nak (...) fölajánlottam a tanulmányt: G. P. Némethről írt tanulmányát (ld. 3. jegyz.) Hartmann-nak, azaz Keményfi Jánosnak is felajánlotta a Napkeletben való közlésre. — Babits? (...) itta hozzá intézett levél: G. P. 1932. nov. 22-én Babitshoz írott lev.lapjának szintén gyorsírásból megfejtett fogalmazványa: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Juhász Gézának panaszkodni tetszett, hogy némelyik levelem hangja „furcsa"— szinte „bántani".