Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

tatában első fogalmazványok, sokszor csak verscsírák, a spontán ihlet termékei, melyeket még többször átdolgozott, míg végleges alakjukat elnyerték. A leveleket minden esetben az eredeti kézirat alapján közöljük. Majd minden levél kézzel írott, csak egy-kettő géppel. Levélszövegeinket mai helyesírással tesszük közzé. Érintetlenül hagytuk ugyanakkor a levelekben csekély számban előforduló nyelvhelyességi hibákat, a kifejezésnek a köznyelvitől eltérő egyéni vagy tájnyelvi sajátosságait. Ilyen például Németh Lászlónál az „orjás" vagy a „néhány" szó. Meghagytuk mint jellemzőt a nevek elírását is, például Németh László egyszer ,,Fülöp"-nek írja Fülep Lajos nevét. Ezeket a jegyzetben korrigáljuk. Ragaszkodtunk ott is az eredeti helyesíráshoz, ahol az kortörténeti értékkel bír. Például mindkét levélíró Sztálint ira mai Sztálin helyett, Németh László folyóirata, a Tanúnak a címe minden egyes folyóiratszámon rövid „u

'-val szerepel, s mi is meghagytuk ezt az írásmódot minden esetben, ha erről a folyóiratról van szó. A mai helyesírás szerint írtuk át a görög neveket is, ha azonban ugyanaz a név egy mű címében szerepel, akkor ott meghagytuk a régies írásmódot. Többféleképpen írják a Bocskay-kert nevét, mi a Gulyás Pál által használt változatot vettük alapul, valamint azt a tényt, hogy a vasútállomás nevében is így szerepel. Ha a levélszövegekben furcsa, oda nem illő kifejezés, szófordulat, mondatszerkezet található, arra szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel hívtuk fel a figyelmet. Némely levélből a Gulyás és Németh család, két levélből pedig (a 337. és 356. számúból) egy debreceni tanár kérésére ki kellett hagynunk néhány részletet. Németh László, Németh Lászlóné és Gulyás Pál leveleiben a kihagyás néhány mondatot érint, egy Gulyás-levélben egy hosszabb részt, a debreceni tanár esetében több fejezetet jelent. Az érintettek általában a személyiségjogok védelme miatt nem engedélyezték a szóban forgó részek publikálását. A kihagyásokat szögletes zárójelbe tett három ponttal jeleztük a levélszövegben. A jegyzetekben a kiemelt kurzfvált részekben és a hosszabb idézetekben előforduló kerek zárójelbe tett három pont olyan kihagyásokat jelöl, melyeket fölöslegesnek, a tárgyhoz szorosan nem tartozónak ítéltünk, s csak azt kívántuk vele jelezni, hogy a folyamatos szöveg ott megszakad. A jegyzetek készítésénél a lehető legnagyobb tömörségre törekedtünk. Ezért azokat a személyeket, lapokat, folyóiratokat, akik és amelyek különböző, közkézen forgó lexikonokban (Magyar Irodalmi, Világirodalmi, Életrajzi, Művészeti, Zenei, Film-stb. Lexikon) szerepelnek, azokat fölöslegesnek tartottuk megjegyzetelni. Csupán a teljes nevüket adtuk meg a jegyzetben, ha a levélben nem úgy fordultak elő. Gyakori például, hogy Juhász Gézát csak Gézaként említik a levélben. Ebben az esetben mindig jelezzük a teljes nevét a jegyzetben, mivel lehetne akár Féja Géza is. Azokról a levelekben említett személyekről, akik nem közismertek, egy kislexikont állítottunk össze, mely a jegyzetek után található a kötetben. Ebbe is csak azokat vettük be, akiknek az életrajzi adatait sikerült felkutatnunk. Akad egy-két, a levelezés szempontjából kevésbé jelentős személy (debreceni boltos, Bocskay-kerti kisgazda stb.), akikről csak annyit tudunk, amennyi az adott levélben szerepel. Őket a kislexikonban nem, csak a névmutatóban tüntettük fel. A jegyzetek és a kislexikon után Gulyás Pál és Németh László azon önállóan megjelen müveiből állítottunk össze egy bibliográfiát, melyek a levelezésben előfordulnak. A jegyzetek elkészítéséhez jóformán az egész Gulyás-hagyatékot átnéztük. Levelezéséből elsősorban a feltételezhető érintkezési pontoknál kutattunk. Sokat segített, hogy visszakerültek Gulyás Pál hagyatékába a Földessy Gyulához és Nagy Andráshoz írott Gulyás-levelek. Keresztury Dezső másolatban szintén rendelkezésünkre bocsájtotta a tulajdonában levő Gulyás-leveleket. Ezenkívül felhasználtuk a sajtóban elszórtan megjelent levélpublikációkat (Sárközi György, Demény János, Ottó Ferenc, Szij Rezső, Sziklay László stb. közléseit). Mivel Németh László hagyatéka a háború alatt szinte teljesen megsemmisült, munkánkban kizárólag a vele kapcsolatos levélpublikációkra támaszkodhattunk. Ezek közül főleg a Fülep Lajos, Illyés Gyula, Németh Antal, Szirmai Károly, Juhász Géza hagyatékában fennmaradt és közreadott anyagot hasznosíthattuk. Merítettünk továbbá Móricz Zsigmond, Áprily Lajos (PIM), Veres Péter (MTA) és Babits Mihály (OSzK) hagyatékából. Kutattunk még a debreceni Déri Múzeumban, a Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Református Kollégium könyvtárában és kézirattárában. Sokat segített Gulyás Pá Iné és Németh Lászlóné szóbeli közlése. Jegyzeteinkhez használhattuk Gulyásné naplóját és korabeli feljegyzéseit. Mindkettőjükkel készült hangfelvétel is emlékeikről. Sajnálatos, hogy ők már nem érhették meg a kötet megjelenését. A jegyzetekben arra törekedtünk, hogy a lehető legteljesebben tárjuk fel a levelek hátterét, irodalmi és kortörténeti összefüggéseit s egyéb tárgyi vonatkozásait. Reméljük, hogy kötetünk 442 levele s a jegyzetek írása közben felszínre került ismeretanyag együttesen árnyaltabbá teszi a Gulyás Pálról és Németh Lászlóról alkotott eddigi képünket, és gazdagítja a két világháború közötti időszakkal kapcsolatos irodalomtörténeti ismereteinket. A jegyzetek megírását adatok közlésével és más módon sokban segítette elő Czellár Katalin Kornélia (Bp.), Diószeghy Györgyné Zolnay Anna (Bp.), F. Csanak Dóra (Bp.), Fitos Vilmos (Bp.), Gaál Erzsébet (Románia), Grezsa Ferenc (Szeged), Hartyányi István (Bp.), Illyés Gyuláné (Bp.), Kákosy László (Bp.), Kerék Mihály (Bp.), Kerényi Károlyné (Bp.), Kerényi Károlyné Lukács Magda (Svájc), Keresztesné Várhelyi Ilona (Debrecen), Keresztury Dezső (Bp.), Kiss József (Bp.), Korompai Gáborné (Debrecen), Lakner Lajos (Debrecen), Lisztóczky László (Eger), Medvigy Mihály (Bp.), Monostori Imre (Tatabanya), Nagy Csaba IBp.), Németh Etelka (Debrecen), Püski Sándor (USA), Szöőr Árpádné (Debrecen), Tasi József (Bp.), Tóth Béla (Debrecen). Segítségükért, önzetlenségükért fogadják ezúton is köszönetünket. Gondos munkájukért, számos észrevételükért és tanácsukért köszönetet mondunk továbbá a kötet lektorainak s mindazoknak, akik lehetővé tették kötetünk elkészítését és megjelenését.