Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

[Debrecen, 1944. márc. 13.] 944. III. 13. Kedves Laci, ellenőrző vizsgálaton vagyok néhány napja, az itteni belklinikán. Itthon, R- diétája mellett, elállt a vérzésem. Az a sok piros folt egy csapásra eltűnt a lábamról. De jó lesz pihenni — Schillerrel. (Ezt meg merem írni Neked a Magyar Út után, ez nem honi tro* dalom...) De szeretnék Veled beszélgetni — már sose látlak többé? Gyere el hozzám, Lacikám, egy hétre! (Nehogy így szólj: „Isten őrizzen!" — meghallom 200 km-ről is...) Gyere, könnyű kosztot kapsz — sok mindent letárgyalunk. Nyilatkozatod nagyon elgondolkoztatott. A struktúrája. Hidd el, jó lenne egy alapos introspekció. Higgy nekem! Ne hidd, hogy a „sztár"-izmus útjára tévedtem! Sőt — ellenkezőleg! Vállalom a nyilvánosságot és a mély magányt. Egyszerre a kettőt. De hiszen Te is ezt csinálod! De ennek a módozata a Forma. Erről szeretnék Veled beszélni. A Bocskayról is. Jogi út, nincs más mód. Azonnal írjatok Hadházra az ügyvédnek! Tetvek ellen — irtás. Szeretettel: Pali 3/4 8. Sietek a kórházba. Ott a szállásom, de itthon alszom. Ma lesz a generálvizsgálat. Jól érzem magamat — limesen! Ellát - kézcsók!! 438. [Mezőszilas, 1944. ápr. 19. (?)] Kedves Palim, egy végtelenség telt el, amióta nem írtam. Felsőgöd, Pest, aztán megint Göd, most tíz napja Szilas: vagy egy regényt lehetne írni erről a bujdosásról, vagy semmit. S én az utóbbira kezdek hajlani; most már igazán nem fontos az „én", de most már lassan semmi sem fontos. Az íróság ajtaját épp időben csaptam be magam mögött a Magyar Útban; egy-két hét múlva úgyis becsapták volna előttem. Most a lányaimmal szórakozom: algebra, német, latin; kis Csilla is betegeskedik, ez is lefoglalja az időt; egy unokahúgom érettségire készült, annak segítettem. Esténként sóhajtunk: de jó lenne egy bomba, most mindnyájunkat együtt érne. Mert kivételesen együtt vagyunk, de holnap szegény Ella utazik Pestre. Családoddal ölel: Németh László