Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

is, hogy segítsetek. Még nem tudom pontosan, mekkora lesz a hatásköröm, de terád különösen a vidéki becsületesség ébresztését s a debreceni, tiszaháti múlt őrzését szeretném bízni. (Katolikus-református probléma, ahogy Meliusban megpendítetted, Kalevala stb.) A Kerényi-Gulyás—Németh-kiadványoknak is jó háttér lehet ez a lap, melynek állítólag az 5000 példányt kell elérnie. A tanulmányok egész rövidek, 3-6 Tanuoldal nagyságúak, kritikák még rövidebbek. Gondolkozz, mit adhatnál, s írd meg Fehér Gábor címét, Nyíregyházáról őt szeretném mozgósítani. Kassa? Tehát még egyszer: ne haragudj rám! Szeretettel ölel: Budapest, 1939. dec. 9-én. Németh László Kedves Pali, ez-e a kassai levél? A Képek a Kalevalából-t valószínű Károly vitte el, még ma telefonálok érte, hogy küldje tovább magának. A volt osztálytárs kioktatásánál én is jelen voltam. A legnagyobb imádat és elfogultság hangján kérték, hogy ne szégyenítsen meg minden alakját, és gyalázzon, figurázzon ki a színpadon, mert azt a közönség nem veszi be, s ők nagyon nagy sikert szeretnének a Lacitól látni. Persze ez csak olyan mondás, amilyent régebben én is szoktam az ügy érdekében mondani, de hiába, csak harag lesz belőle, akármilyen szeretettel mondják. Sopronban a Frankenburg-kör állítólag szétvált öregre és fiatalra a Kisebbség[ben] miatt, s most az új alakulás után a fiatalok Lacit szeretnék hallani. Még nem válaszolt, pedig személyesen jöttek föl megkérni. Kívánja, hogy Debrecenbe is meg Sopronba is lemenjen! Ha tényleg megalázassál is jár, a legszebb, amit magyar író vállalhat. Értetek teszem, ti aláztok meg, ez a magyar író sorsa. A közönség szereti a személyes varázst is, s neki éppen jó megjelenése van. Öleli mindnyájukat: Ella 260. [Debrecen, 1939. dec. 13.] 939. XII. 13. Kedves Laci, lehet, holnap már itt a lapod, keresztezve egymás útját két üzenet. Mégis sietek az írással. Egyrészt a Fehér Gábor címe miatt: Nyíregyháza, Vécsey utca 11. (Ird oda a neve után: tanár, mert összecserélik egy másik F. G.-ral.) Másrészt lapom célja: az Ady Rómában cikket vedd tárgytalannak! A Prot. Szemle, amelynek adós voltam már régebben egy írással, ma jelezte, hogy hozza. Ergo: vigye. Az irodalomtörténeti tárgyúra nézve kérem véleményedet. Lehet, a hét végére legépelem az egészet. S vedd akkor fontolóra. (A Pr. Sz. ezt is vinné.) Jan. 27-re megcsinálhatnánk az Ady-gyászünnepélyt. De előre meg kell állapodnunk a részletekben, mert nem akarok kapkodni, mint Földessyvel, aki egyébként igen jól érezte magát nálunk. A bankettről mindketten szinte úgy távoztunk, mint két — Silenus... Természetesen Rád nézve nem kötelező itt sem semmiféle itóka — egyenest do-