Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

[Debrecen, 1939. márc. 7.] 1939. III. 7. Kedves Laci, a mai nap mozgalmas. Nem beszélve most arról, hogy az erős, magabiztos Görgey Marci a nagyerdei klinikán most küzd két éve meghagyott félveséjének maradék szövetjével, a narkózis és az ébrenlét kétes határán... Du. táviratot kapok Natkótól: Ady-versemet kérik a rádió ápr. 15-i Ady-ünnepélyére, mely Pesten lesz. De az expressz feladott válaszlevelet kíséri a Vikárhoz írt lapom, ő meg ápr. 4-re hívott meg, hogy olvassam fel a román bal ladafordításokat a La F. Akadémián... Iskolába menet a Te lapodat ragadom ki a postás kezéből... Debreceni Vejnemöjnen vagyok? Te pedig „törökvészi"! Szinte mítoszt csinálsz immár belőlem, N. L. meg nem értésének mítoszát... Polarizálsz mindig, öreg, jót kacagtam a sarkításon. Egy kis versbe kezdtem ebéd közben, kissé csattog, de sejthető az „£n"-oppozícióm szándéka: Én értelek, csak Te nem értesz, / Meg kell menteni a szívet, / Ne nyúljon senki más a vérhez, / Csak a halál istenei... / Csak ők lássák véred futását, / Őrizzék titkát az egek! / Boldogok, kik az Én-t bezárták, / Ezt a folyton vérző sebet!... Seb... Igen, seb... Féltem az Én nyitott sebét rajtad... Gálád kezek és öklök belevájkálnak... Légy a világ gondolatainak tengelye, de ne mondd ki! Mások mondják ki... Dolgozz, dolgozz a sírig... Gulyás Pál S a sír robbanjon fel holtod után az Éntől... A Halál mondja ki az Ént... 201. [Budapest, 1939. márc. 10.] Kedves Palim, először is: ha április 4-én csakugyan följössz, okvetlen elvárlak, úgy jöjj, hogy egy-két napot nálunk töltsék Lehet, hogy Ella nem lesz itthon (ma röpítettem ki Itáliába a húgával, akkortájt meg Kassára készült a testvéréhez), de legalább megismersz engem mint háziasszonyt. Nagyszerűen elgazdálkodunk. Az én-vitát fejezzük be (mellesleg az Én-vers jobban tetszik nekem, mint a Kerényivel „mithonanizáló"), eltökéltem, hogy csak rózsaolajt adok a hazának, miután az élő rózsában nem tud gyönyörködni. Ne csodálkozz, ha most egy ideig hallgatok. A M. Sz.-nek szánt cikkből egy kis könyvecske lett, amelyet tíz napon belül szeretnék befejezni. Most, hogy E. nincs itt, nem szakad meg a munkafolytonosság. Családoddal sokszor ölel: Németh László A Féja-levél szép, de nem alkalmas a közlésre. Valójában nem „nyílt".