Gulyás Klára - G. Merva Mária szerk.: Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése (Budapest, 1990)

van utcán (Csokonai sírja felé) letaszítanak a járdáról... Persze ezt nem kell észrevenni, ez barbárság. Szép humán elmélet kell, a faj barbár dolog, az Ady Társaságban is fennkölt européer eszméket bonbonozzunk, legyünk finomak, úriemberek... De ezalatt jönnek a testek (a szubsztanciák, a rendszerek) ezrével, és Arany János szobrát maholnap betaszíthatod a Dunába... „No de Pali, megkergültél. A Pr. Sz.-cikkekkel kezdted és... Sejtelmem nem csal: Te >eldebreceniesedtéN..." Talán erre gondolsz a stúdió párnát közt. Jellegzavar címen memorandumot készítek, s abban megpróbálom rendszerbe szedni gondolataimat, tervemet. A Debreceni Káté társa lesz. „Hagyományaink belső udvara": jelige. Sok terv foglalkoztat, haladok lassan, Kassák könyvét is elolvastam félig (Károlyi forradalom, kommün), tetszik, Marconnay még nem tetszik, sajnos... A levelet mégse küldhetem el ily csonkán. Mellékelem hozzá a Juhász G.-val való levélváltást, s ideteszem a magam tervezetét. Egyúttal csatolom a Sztraka levelét, a Debreczeny versét (vannak jó sorai), s a Medgyessy-képet, amelyről klisé kellene. 1934. dec. 7. Csüt. Du. 3. Nemrég fejezte be a szpíker beszédét. Jugoszlávia, Genf... Mit szólsz ezekhez? Mi lesz, Laci? Szegény Laci, úgy sajnállak: ennyi nemesség, és ily fenevad-vihar! A Szekfű könyvét — az új kiadást — kezembe vettem. Összehasonlítottam a Te cikkeddel, az antinómiákról. „Zsidóság és kapitalizmus." Figyelem a Te elképzelésedet. 1. A határok lezárása Galícia előtt. Ez lehetséges? Talán. Most már. 2. A disszimiláló zsidóság részére kifelé kivándorlás, befelé nemzetiségszerű elkülönülés. „Befelé" — vigyázat! 3. A revansról a nacionalista, jeruzsálemi zs.-ságtól elváló zsidóság mondjon le, s küzdje ki velünk az újM.-ot! („Elváló"? „ Velünk küzd/e ki?" — Vigyázat!) 4. Az ilyen mellénkállt zsidóság előtt megnyitni minden pályát. (Asfrt is, a s/ff is!) (Apropó: a köztemetőbe Kardos Lászlóék nem hajlandók temetkezni, még a sírt se vállalják közösen, értsd meg, a sírt se, a temetőt se. Ennek évek óta húzódó históriája van itt Debr.-ben!) 5. A közösen vívott harcban a szívünket is meg kell nyitni előtte. (Igen, ha az a szív — piros bugyeláris, ropogós bankókkal. Laci, a bugye/ár

ist először, a szívedet hagyd — Ellusnak!) 6... .aki őszinte lojalitással közelít a magyar hagyományokhoz, s a befogadó szervezet biológiájához illeszkedik... (Akad néhány, tíz—száz—ezer, de 600—700 ezer van itt Magyarországon, Laci, 600 ezer...) Kedves Barátom, a kétségbeesés és a fásultság határai közt hánykolódom, ha arra gondolok, mi lesz itt. Az Ady Társaságba Juhász Géza mindenáron csalna vissza, de most már látni se akarom Kardosakat. Undorodok magamtól, az egész faji problémától és az élettől. [...] „,...a szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pengése korántsem dobogása még a szívnek, s ekképp a magyarul beszélő, sőt legékesebben szóló is korántsem magyar még..." (Széchenyi.) Öreg igazság? Persze. Annál rosszabb. Tetszik nekem a Széchenyi nyelve. Igazi „vidéki" nyelv. Ezosztán a vidéki! Ez már