Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1989)

Önéletrajzi jegyzetek, 1958

lyen okból nem jöhetett el, én meg már el voltam szánva, tehát megmondta a tippeket, két lovat, köztük egy Lom nevezetűt, mely az utolsó versenyben futott. Én addigra elvesztettem már negyven-ötven koronát, már csak tíz korona volt a zsebemben, ha azt is elvesztem, gyalog kellett volna hazamennem. De Lom nyert, 242 koronát fizetett 10-re. Másnap derült csak ki, hogy kollégám nem is Lomot ajánlotta, hanem Mort, a két egytagú nevet összetévesztettem. Többször eljártam még, de ekkor még nem vált szenvedélyemmé a játék. Viszont a pénzemmel rosszul gazdálkodtam; fizetésemnek nagyobb részét ugyan hazaadtam az anyámnak, de hó közben kölcsön formájában többnyire visszaszedtem tőle. Ezekben az években épült fel a Nasici új székháza, a Nádor utca 21-ben, Arany János utca sarok. A második emeletre a nagybátyámék költöztek, s itt kapott nagyanyám is egy kétszobás lakást, a harmadik, negyedik, ötödik volt az iroda, a manzárdban laktak Kecskemétiek, a portás, s Kuxi is kapott itt egyszobás lakást. Az első emeletet alighanem a Péti Művek bérelték. Valamennyi ajtó, még a portásfülkéé is, vastag, faragott szlavóniai tölgyből készült, a kapualj falait is ezzel burkolták, az irodában is, amit csak lehetett, tölgyből készítettek, a díszteremnek még a mennyezetét is, előcsarnok, pénztár (Berend volt a pénztáros, műlábbal, mert az egyiket a háború elején ellőtték). Titkárnők abban az időben még nem divatoztak, nagybátyámnak a nagy szobája mellett közvetlenül volt Kovács igazgatóé, de azt hiszem, volt még egy külön kijárata az előszobába is. Az új irodában megszaporodott a személyzet. Új cégvezetők, igazgatók is jöttek, Vermes lett az anyagbeszerző, Haberfeld igazgató a könyvelés vezetője, testvére, Hódos a vállalat ügyésze, később ő is igazgató. Nagybátyám lakásából emlékszem: a pompeji stílusú, ízléstelen kis előszobára, az ebédlőre, a Chippendale stílusú nagy szalonra márványkandallóval, mögötte a könyvtárra, a lakószobákra azonban már csak homályosan (legalább öt-hat volt). (Ebben az időben Deiches Jakab, azaz James bácsi és Zseni nagynéném már házasok voltak, a Wurm utcában laktak három szobában.) A háztól jobbra volt a Müller drogéria, mellette egy régiségkereskedés. (A régiségkereskedést az Árpád utcai lakás idejéből ismertük. Gyuri ismerőse, egy volt színész, két kutyával, melyeket a házaspár a szeme fényénél is többre tartott. Balra, az Arany János utcán túl Szabados, a sánta fodrász, aki még az ostrom s a zsidóölések alatt is nyitva tartott, ugyanúgy, mint a Focher-csemegeüzlet mellette, bár akkor már csak cipőkrémet lehetett nála kapni. A pénz elértéktelenedésétől félve, abba fektette egész pénzét. Szabados később öngyilkos lett, most egy fodrászszövetkezet van a helyén. írni talán 19164)an kezdtem. Hogyan, miért? - nem tudom. (Még egyszer, magamnak emlékeztetőül: életemnek számtalan fontos eseménye kihalt