Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1989)

Önéletrajzi jegyzetek, 1958

kul, megvetve minden ravaszságot, kerülő utat, a védekezésnek megengedhető, tisztes kis cselfogásait, s így mindig a sokszorosát fizettem annak, mint amit kaptam. Norderneyban volt az első, erotikus színezetű élményem. Az enyémmel szomszédos ágyban egy világosszőke, kurtára nyírt hajú, velem körülbelül egykorú, tehát hat-hét éves fiúcska feküdt, Hanslének hívták. Ezzel azt játszottuk tán kétszer-háromszor, hogy lefekvés, lámpaoltás után felálltunk az ágyunkban, felhúztuk az ingünket, s egymás fenekét paskoltuk. Azt hiszem, Hedvig nővér egyszer ránk nyitott a paskolás, sivalkodás hallatára, s ránk pirított, a játék ezzel megszűnt. S utána következett körülbelül tizenöt gátlásos esztendő. Nem akarok összefüggést teremteni a játék betiltása s gátlásaim között, bizonyára nincs is. Szerelmi gátlásaim egy sorba tartoznak a világban való általános járatlanságommal, s mindkettőnek oka, egyik oka, hogy üvegházban nevelkedtem, nem voltak gyerekpajtásaim. Körülbelül tizennégy éves koromig, amíg iskolába nem kerültem, én káromkodást nem hallottam, egyetlenegy trágár szót nem ismertem. Tán tizenkét-tizenhárom éves lehettem, amikor egyszer a volt Gyár utcában, amelynek elején akkor egy bérkocsistand volt, egy kocsis az utca túloldalán belecsípett egy kis cselédlány fenekébe, s vigyorogva átkiáltott a szomszéd konflisnak: jó kemény s.. .e van a Juliskának. Akkora hatással volt rám ez a semmi kis jelenet, hogy rossz emlékezetemmel ma, ötven év múlva is pontosan hallom a kocsis rekedt hangját, látom az elfutó kis cselédlányt, az egymás mögött sorban álló konflisokat, érzem a húgyszagot, mely a stand felől megcsapta az orromat. De nemcsak szexualitásban, minden más téren is teljesen készületlenül kerültem ki az életbe. * Meggyógyultam, bokámon a seb végleg bezárult, anyám értem jött és hazavitt. De otthon folytatódott az üvegházi lét. Hány éves lehettem? nyolc? kilenc? Arra emlékszem, hogy magántanulóként, nagyon gyorsan, egy, legföljebb két év alatt elvégeztem a négy elemit, az iskolákban tartott vizsgákról szüleim büszkén hoztak haza, aztán ugyancsak magántanulóként a gimnázium két első osztályát. Ez volt a külső keret. Mit tudok erről a négy évről? Ekkor már a Lipót körút 15. alatt laktunk, a nagy Hagenmacher-bérház harmadik emeletén, egy négyszobás lakásban. Apám már felhagyott az ügyvédi gyakorlattal, legalábbis nem emlékszem, hogy lett volna iroda a lakásban. A szélső szoba, mely az akkori Balaton utca még beépítetlen telkeire nyílt, volt szüleim hálószobája, mellette egy négyablakos sarokszoba, egyik ablaksorával a Szemere utcára, volt az én szobám, mögötte a szalon, emögött az