Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1989)

Jegyzetek

577-591. o., 653-668. o., 701-719. o., 807-815. o.). A harmadik felvonás ajánlása: „Ezt a felvonást Déry Tibornak ajánlom." 126. o. ,flenrik királyt": a IV. Henrik király drámáról van szó. 126. o. „Melyik évben lehetett?" - 1932-ben. 127. o. „. . . amikor Kosztolányi szerelmes lett. . ." A költő szerelme két évvel halála előtt lobbant fel Radákovich Mária iránt. E kapcsolat filológiai összefoglalása: Szeptemberi áhítat. (Kosztolányi utolsó szerelmének emlékei.) összeáll.: Vargha Balázs. Kritika, 1975. 8. sz. 11-19. 0. (Ugyanitt Füst Milán „beavatkozásának" dokumentumai is.) 127. o. ,A kapitány felesége című regényét. . ." A feleségem története című regényről van szó, melynek alcíme: Störr kapitány feljegyzései, s amelyen Füst a harmincas évek második felében dolgozott. 127. o. ,,az öngyilkosságról adott egy olyan hosszú tanulmányt. . ." A tanulmány kézirata ma is megtalálható az MSZMP KB Párttörténeti Intézete archívumában, a Gondolat című folyóirat dokumentumai között. 128. o. „Utolsó találkozásunk egy szociáldemokrata vitaesten volt. . ." E vitaest feltételezhetően azonos azzal, amelyről Major Ottó ír visszaemlékezéseiben, s amelyre 1947-ben került sor a Fészek klubban: Egy ember élete, szenvedése és nagysága. In: Kortársak Kassák Lajosról. Szerk.: Illés Ilona és Taxner Ernő. Bp., 1976. 169-176. o. (Irodalmi Múzeum.) 128. o. „Lenin-verse a SzabadNépbenW" Füst Milán:/1 jelenés. Szabad Nép, 1946. június 9. 129. sz. 6. o. 128. o. „Lear király-előadások egy egész szemeszteren át." Füst Milánt 1948-ban habilitálják a Budapesti Pázmány Péter (Eötvös Loránd) Tudományegyetemen az esztétika magántanárává. - 1951-ben a Lear királyt állítja. Shakespeare-kollégiumának középpontjába. 129. o. Időtáblázat Az életrajzot csak „slágvortokban" felvázoló táblázat évenkénti magyarázata és értelmezése nem e kiadvány feladata. E helyütt csak az emlékezet tévedéseit szeretnénk kiigazítani. Az 1929 nyarára helyezett skandináv útra két évvel később, 1931 nyarán került sor. Az 193l-re datált olaszországi utat viszont az író 1928 második felében tette meg. Az 1932 őszétől jelzett dubrovniki tartózkodást Déry 1933 januárjában kezdte meg. 131. o. „Időtáblázatot összehasonlítani Böbéével!" Az íróval egy időben felesége is hozzálátott, hogy - Egri Péter közreműködésével összeállítsa Déry életrajzának időrendjét. E munka, amely a hagyatékban fennmaradt levelezésre támaszkodott, természetesen jóval pontosabb az író feljegyzéseinél. 132. o. Kegyelmi kérvény motiválása!! Ez az utolsó oldal is csupa emlékeztető szóból áll. Periódusaiból arra lehet következtetni, hogy érvelését Déry az orosz emigráció példáúa hivatkozva, az író és a mozgalom közötti kapcsolat kérdésével kezdte. Majd ezt követően sorra vette élet-