Déry Tibor: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1989)

Jegyzetek

ki nagy vitákat. 1911 áprilisában nyílt meg először a kiállítás Nyolcak néven a Nemzeti Szalonban, s ekkor Kernstok Károly nagy alakú képe, a Lovasok a vízparton került a támadások kereszttüzébe. 69. o. „Mariska ül egy kövön, fésülgeti nagy haját. Akkor jöve Károly bácsi. . ." Ismeretlen gyerekmondóka. 70. o. ,,- • • kis flörtje tanárjával, Zemplénnel;" Zemplén Géza, vegyészprofesszor, a Felelet című regény Farkas Zénójának modellje. 74. o. „Valamelyik berlini utamon. . ." A mamának írt levelek tanúsága szerint erre a viszontlátásra 1923 februárjában került sor. 74. o. „. . . tehát még az 1912-es érettségim előtt. . ." Az író 1911-ben érettségizett. 77. o. „. . . a Margit körút sarkán, a híd utáni kanyarodónál levő kis moziban" Ma a Bem mozi, II. ker. Mártírok ú. 5/b. 77. o. ,^A rózsa lelke" : Carl Maria von Weber balettje. „Babatündér": J. Bayer egyfelvonásos balettje: A babatündér. 1886-os bemutatója után Budapesten csak a. harmincas években újították fel. így az író feltehetően Bécsben láthatta. 80. o. „St. Gailen. A dr. Schmidt-féle intézet. . ." Az „Institut dr. Schmidt" ma is létezik, jogutódja: Institut auf dem Rosenberg (Höhenweg 60). Igazgatójának hozzánk intézett leveléből megtudtuk, hogy az intézmény archívuma 1967-ben leégett. így sajnos az író ott-tartózkodásáról már nem áll módjukban új részleteket felkutatni. 82. o. „Muther:^4 művészet történetét tanulmányoztam. . ." Muther, Richard: Die Geschichte der Malerei. 1909-ben jelent meg három kötetben. Magyarul néhány évvel később adta ki a Révai: A festőművészet története. Ford. Lengyel Géza. Bp., (1920). 288, 272 o. 84. o. „Schmidt (Miksa?), Szomory Dezső »Magnas Elzájának« hőse. . ." Mágnás Elza ismert pesti kokott volt, majd Schmitt Miksa bútorgyáros kitartottja, élettársa lett. Szakácsnője brutáüsan meggyilkolta. Szomory említése itt valószínűleg memóriazavar. Ez a nőalak Kxúdy könyveiben visszatérő figura, Mágnás Elza, az éj királynője címmel (Pesti Album. 1985. 480-488. o.) önálló tárcában is megjelenik. Szomory egy másik gyilkosságról Balog Tuta címmel 1908-ban írt egy darabot, melyet a Fidibusz című élclap közölt. 87. o. „írtam egy rossz novellát. A próba. Nyugat, 1919. május. 9-10. sz. 657-683. o. •