Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Jegyzetek

10. Kiadatlan napló. A Boga c. fejezetből az idézetek sorban: 26., 25., 37., 25., 3233. és 31.1. 11. A rajz megjelent : Kiadatlan napló. 3 2. és 3 3. lap között. 12. A Figaro c. hetilap 1918. X. 30. 7.sz. 9. oldalán közli Karinthy Frigyes rajzát Judik Ételről (nem egyezik meg a fentebb említettel), a rajz alatt gyászkeretben jelzik a színésznő halálát. A lap 1918. X. 23. 6. száma (11. 1.) hozza Judik Etel rövid nekrológját. Ugyanez a szám közli Karinthy Nyámnyuska c. írását. (21 — 22.1.) 13. Somlyó Zoltán: Judik Etel emlékének. Figaro. 1918. X. 30. 7. sz. 8.1. 14. Kiadatlan napló. A Boga c. fejezetből. 34-35.1. 15. A vers 1923-ban jelent meg a Panoráma c. bécsi képes hetilapban. Keletkezésére nézve 1. Ungvári Tamás jegyzetét. (Nem mondhatom el senkinek. 192.1. A verset 1. uo. 25-27.1.) 16. Kosztolányiné a fentebb már említett Anyám c. novellára utal. 17. Kiadatlan napló. A Boga c. fejezetből. 39.1. 18. Utalás a Tanár úr kérem, A bukott férfi c. írására. (Heuréka. 31-35.1.) Karinthy és Kosztolányi 1. Gutgessint - jóérzésű, jóindulatú (ném.) 2. Erdős Renée (1879-1956) író, költő. 3. Mikes Lajos (1872-1930) újságíró, író, műfordító, szerkesztő. 4. Kabos Ede (1864-1923) író, újságíró. 5. L. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél. Tizenkettedik fejezet. 189.1. 6. Sine cura - gond nélküli, munkával nem járó hivatal (lat.) 7. Zalai Béla (1882-1915) filozófiai író, tanár. Barátságuk dokumentuma zBabitsJuhász-Kosztolányi levelezése c. kötet. (Szerk. Belia György. Bp. 1959. 108116.1.) 8. Frère et cochon - bizalmaskodóan (fr. kifejezés) 9. Karinthy ilyen címmel humoreszket írt. Viccelnek velem. In: Ó, nyájas olvasó. Bp. 1916. (Görbe tükör. 552.1.) 10. Légrády Ottó (1878-1948) lapszerkesztő, kiadó. 1919-től a. Pesti Hírlap főszerkesztője és a kiadócég tulajdonosa lesz. 11. Kosztolányi Dezső az Esti Kornél novellafüzér Sárkány c. elbeszélésében így írja le a két történetet: Sárkány „egyszerre megtörli homlokát a zsebkendőjével. Közben valami kemény, fekete tárgy hull a földre, koppanva. Azt hisszük, hogy vastörmelék. Mosolyogva világosít föl, hogy ez nem vastörmelék, csak egy darab kenyér, az a száraz, penészes, savanyú kenyér, melyen ő és családja már két hét óta rágódik." [...] „megmagyarázza, hogy újabban csakugyan izmosodik, naponta úszik. Késő éjszaka tudniillik a holt Dunaágon úszik haza budai lakásába, mert már a mellékutcákon se mer bujkálni, hitelezői ott több ízben meglesték, összevissza verték és szembe köpdöstek." (i.m. 341-342.1.) 12. Somlyó Zoltán negyedik felesége, a bécsi Stefi, Karinthyék német nevelőnője volt. Feltehetően ennek a házasságkötésnek a történetét dolgozta fel Karinthy Szobalányunk c. írásában. Minden másképpen van. Bp. 1929. (Címszavak I. 462-468.1.)