Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - A párduc

Egyébként is lelkes feminista, híve a nők felszabadulásának. Ne feledjük, hogy a liberalizmus hajnalát éljük, ő maga gyakran emlegette — nevetve — sokkal később is egy élményét: - A gimnázium önképzőkörében előadást tartottam a feminizmusról. Meghívott vendégek, idegenek is jelen voltak, valami ünnepélyes alkalom volt éppen. Ülök a dobogón, egy széken, lelkesen mondom a szöveget: követeljük a nők egyenjogúságát, követeljük az egyenlő munkabérezést, követeljük a nők felszabadítását! —, ebben a pillanatban a szék, amelyen ülök, hátrahanyatlik velem, szoknyám, alsószoknyám (akkoriban azt is hordtak a nők) a fejemre borul, s én ott fekszem » felszab adui va «. Mindenki röhögött. De öntelt viselkedésének legdöntőbb okát Ady Endre néhány költeményében kereshetjük, amelyeket „A bozót leányá"-hoz írt Az ifjú karok kikötőjében. Még iskoláslány korában fölkereste a költőt, akinek növekvő hímeve nem maradt hatástalan a felfelé törő, nyugtalan vérű ifjú leányzóra. A részvét nagy kerítő. Az író érdeklődni kezd a „sebesült asszony iránt, sebzett életéről is tudomást szerez, a nőnek pedig megfordul a fejében az, hogy ez a híres író, aki méghozzá szabad is, kivezethetné őt házasságának unott sivárságából, érdekesebb, mulatságosabb, pezsgőbb életet teremthet számára, olyant, amilyenre iskoláslány kora óta vágyik, olyant, amilyen megfelel véralkatának, olyant, amely kivételes és izgalmas szépségét megilleti. Ez a magányos és szabad madár majd berepíti őt a nagyvilági élet kellős közepébe. Gyerekjáték lesz őt meghódítani — gondolta -, és megkezdte a gyerekjátékot, amelyhez hozzátartozott az a bizonyos „titokzatos pofa is. A játékból azonban nem lett afféle egyszerű gyerekjáték, amint azt kezdetben hinni lehetett. Itt is volt egy férj, akárcsak az első asszonynál, méghozzá becsületességgel és rokkantsággal, no meg jelentős keresettel és fontos munkakörrel súlyosbítva, s ez a férj nem egykönnyen mondott le birtokáról. Heves harcok dúlása kezdődött. Karinthy már örömest visszavonult volna, de ezúttal elszántabb és nagyobb erő, az asszony akarata nem engedte. Végül is megtörtént a házaspár válása. Karinthy Frigyes pedig feleségül vette a szép párducot, aki hamarosan levetette titokzatosságát, és öltözködni, mulatni vágyó budapesti asszony lett belőle. A férj elhagyja a Verpeléti út 2. sz. házban levő közös lakást, és Karinthy, vonakodva bár, beköltözik oda, feleségéhez. Azonban igazságtalanok lennénk, ha Arankát csak egyszerű, felületes pesti nőnek rajzolnánk. Aranka sokkal-sokkal több és izgalmasabb, jobb és rosszabb volt ennél, s az író számára is sokkal többet jelentett. „Bűne a koré,