Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Első találkozásunk

Időnként én is elmentem hozzájuk. A Thököly úton laktak, kétszobás, meglehetősen rendetlen lakásban, nem messze a Keleti pályaudvartól. Sokat emlegette, hogy ezelőtt a Haas palotában laktak, öt ablakuk nyílt a Vörösmarty térre, amelyet akkoriban még Gizella térnek hívtak. Haas-palotabeli otthonuk elvesztését módfelett fájlalhatta, mert többször beszélt erről. Azt is elmondta, hogy azért mentek tönkre, mert apja

7 kezességet vállalt a sógoráért, az öngyilkos lett, s apja fizetésének jórészét hosszú éveken keresztül ebből a kezességből származó tartozás nyelte el. Az efféle kezességből adódó tönkremenések napirenden voltak abban a korban. Sokat beszélt arról, hogy ők otthon Comte-naptár

8 szerint éltek. Ezt némi fanyar gúnnyal emlegette, mint az, aki már túl van efféle hóbortokon. Elmondta, hogy a Comte-naptárban a szentek nevét híres emberek neve helyettesíti, és hogy az év tizenhárom egyenlő hónapra van osztva, a vasárnapok és a változó ünnepek pedig nem változnak, hanem mindig ugyanarra a dátumra esnek. Nevetve mesélte, hogy mennyi kalamajka származott ebből, hogy ők, gyerekek, sohase tudták, hogy milyen nap is van voltaképpen. Megesett, hogy nem ment iskolába, mert azt hitte, vasárnap van, de az is megtörtént, hogy reggel korán felkelt, összeszíjazta a könyveit, és elindult az iskola felé, az iskolát pedig zárva találta. Ez a naptári bizonytalanság egyébként egész életére rányomta bélyegét. Híres volt arról, hogy sem a megbeszélt napokat, sem a megállapított időpontot nem tartja be soha. Kosztolányi Dezsőtől származik az a híressé vált mondás: „Sietek haza, mert Karinthy megígérte, hogy eljön hozzánk, és hátha megfeledkezett róla, hogy megígérte, és csakugyan eljön. Egy ízben Kárpáti Auréllal

9 találkozott Karinthy a Rákóczi út és József körút sarkán. - Régen láttalak, Aurélkám - kezdte Karinthy. - Most ritkán járok a Baross kávéházba — mondta Kárpáti Aurél. (Ekkoriban a Baross kávéház volt a tanyájuk.) - Na jó, akkor majd én is ritkán fogok oda jámi, hogy találkozzunk — mókázott. Érdekes, hogy saját életkorában is tévedett egy kerek esztendővel, önéletrajzaiban következetesen azt vallotta, hogy 1888-ban született,

10 s csak a halálakor derült ki, hogy egy évvel állandóan fiatalabbnak mondta magát. Vajon miért lett volna erre szüksége? Nem hinném, hogy éveinek számából le akart volna tagadni egy esztendőt. Lehetséges, hogy egyszer, szórakozottságból elvétette az évszámot, s utána aztán ragaszkodott ehhez a tévedéshez,