Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Jegyzetek

20. Ezt a gondolatot részletesen kifejti a Capillária (Bp. 1921.) bevezetőjében, Levél H.G. Wells-hez címmel. (Capillária, 69-96.1 ) 21. Az első koldulás. In : Harun al Rasid. Bp. 1924. (Jelbeszéd II. 86.1.) A vérzó'szívű Bajazzo 1. A mondat szerepel Karinthy Közmondás c. írásában. (Együgyű lexikon. Békéscsaba, 1912.) ,,16. Lassan járj, tovább érsz. Az érettségiző fiatalemberre fordítva áll: lassan érik, tehát tovább jár." (Görbe tükör. 45.1.) 2. A tréfás mondást Karinthy noteszébe is feljegyezte: „Tanács. Te ne menj éjszaka azon a sötét, elhagyott vidéken. Még leütsz valakit!" Karinthy Frigyes Notesze. Bp. 1927. (Címszavak I. 240.1.) 3. Újhelyi Nándor (1888-1933) író. 4. A találmányokról A szabadalmi irodám (Nevető dekameron. Bp. 1923.) c. írásban olvashatunk. (L. Az egész város beszéli. I. 1958. 234-237.1.) 5. Harsányi Zsolt (1887-1943) író, újságíró, műfordító. 6. Holnap reggel. Tragikomédia. Békéscsaba, 1916. 7. Az írás címe is:Hetyegés. In:Panoráma. Bp. 1926. (Heuréka. 318-320.1.) 8. Völgyessi Ferenc (1895-1967) pszichiáter. A hipnotikus gyógymód alkalmazásáról több könyvet írt. 9. Ferenczi Sándor (1873-1933) ideggyógyász és pszichológus, a pszichoanalitikus iskola egyik legjelesebb magyar képviselője. Milyen volt? Hogy élt? 1. Az idézet Karinthy A versről szóló fejtegetéséből való. (Kiadatlan napló. 110.1.) 2. A sorok Karinthy Ötéves fervéből valók, amelyben felvázolja jövendő írói terveit, s részletezi kétségbeejtő lelki és anyagi állapotát. A hatoldalas „szanálási tervet" az író egy nagy iparvállalat vezetőjének küldte el, abban bízva, hogy így életjáradékra tehet szert. (Kiadatlan napló. 91.1.) 3. GyOSz - Gyáriparosok Országos Szövetsége. 4. Naplóm, életem. A. leveleket sorrendben 1. 571., 573-574., 573., 570., 572. és 569.1. 5. Az idézetet 1. Karinthy Frigyes Notesze.- In: Címszavak I. 217.1. 6. Megélek a levegőből. In:Heuréka. Bp. 1927. (Heuréka. 390-392.1.) 7. Faludi Gábor (1846-1932) 1901-től 1927-ig a Vígszínház igazgatója. 8. Karinthynak 1930-ban peres ügye volt Paulini Béla íróval, aki őt egy ötletének eltulajdonításával vádolta. A per végül barátsággal, kölcsönös megegyezéssel zárult. (Naplóm, életem. Szalay Károly jegyzetei. 838-843.1.) 9. in statu nascendi — a kialakulás, születés állapotában (lat.) 10. Karinthy maga is játszott filmszkeccsben. Az általa kt,Fikszírozzák a feleségem! c. szkeccset T914. máj. 22-én mutatták be az Apolló mozgóképszínházban. Karinthy a filmben ártatlan udvarlót alakít. Kosztolányiné feltehetően ennek bemutatójára utal. (L. Színházi Élet, 1914. máj. 31. 22. sz. 9,1.)