Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Jegyzetek

Első találkozásunk 1. Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona (1889-1967). 2. Helyesen: Die Grenadiere. (A gáránátosok.) Orosz fogságból ment haza két gránátos francia honba, s német területre érve, fejét lehorgasztotta búsongva. (Eörsi István ford.) 3. Wolfgang Goethe : A Villikirály. (Vas István ford.) Heinrich Heine: A kevlaari búcsú. 4. A füzetről, benne a negyven Heine-verssel, Karinthy Érdi erdő c. költeményében is megemlékezik. (Nem mondhatom el senkinek. 97-102.1.) 5. A verset Vérmező, 795. május cím alatt 1. uo. 9-16.1. A költemény keletkezésének körülményeire cikkben emlékezik Karinthy: Martinovics. (1929) Tn: Címszavak I. 440-446.1. 6. A dúdoló. In:Nem mondhatom el senkinek. 49-52.1. 7. Karinthi József (1846-1922) 8. Auguste Comte (1798-1857) filozófus, a pozitivizmus megalapítója. Karinthy a Comte-naptárról - részletes magyarázattal - megemlékezik Tizenhárom hónap meg egy nap (PN 1932. febr. 28.) c. cikkében. (Idomított világ. II. 49-52. 1.) 9. Kárpáti Aurél (1884-1963) író, kritikus. 10. A Karinthy életében szerkesztett lexikonok nagyrészében is (pl. Révai Nagylexikon) az 1888 dátum szerepel. 11. Sebastian Kneipp (1821-1897) német lelkész, a természetes gyógymód apostola. Karinthy Tizenhárom hónap meg egy nap (PN 1932. febr. 28.) c. cikkében Kneipp módszereiről is részletesen ír. (Idomított világ. II. 49-52.1.) 12. Max, Simon Nordau (1849-1923) budapesti születésű német író, elbeszélő. Budapesten járt orvosi egyetemre. 13. Karinthyék otthonának légkörét Kosztolányi Dezső is megörökíti Esti Kornél c. művében. Kosztolányiné a Karinthy testvérek viselkedésének leírását szinte szó szerint innen veszi át. (Esti Kornél. (1933) Ötödik fejezet. Bp. 1981.) 14. Karinthy édesanyja: Engel Karolina (1849-1893). A legkisebb gyermek, József, anyja halálakor alig hat hónapos. 15. Karinthy Elza (1877-1930) 16. A versike itt jelenik meg először. Második versszakát Szalay Károly mint töredéket közölte.. Karinthy Frigyes: Gyermekkori naplók. Bp. 1987. 123.1. Az első regény 1. Nászutazás a föld középpontján keresztül. 1. Magyar Képes Világ 1902. dec. 24. 12-13. sz. 12-13. 1. - I. rész; 1903. jan. 3. 1. sz. 9-10. í. -II. rész; 1903. jan. 10. 2. sz. 11. 1. - III. rész; 1903. jan. 24. 3. sz. 15-16. 1. - IV. rész. A további folytatásokat nem sikerült megtalálnunk. A lap szerkesztője Rasovszky Dezső volt, Csoór Gáspár neve szerkesztőként nincs feltüntetve, neve társszerzőként is