Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)
Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Lehetne élni még talán
Készültek Stockholmba a nagy műtétre Olivecrona professzorhoz. Aranka kalapdoboz után kajtatott. Bejárta a várost megfelelő kalapdobozért. Minden ismerősét mozgósította. Egyet én is kínáltam neki, de az nem volt elég divatos, túlságosan nagy volt. A barátnők fölháborodtak és nem rejtették véka alá felháborodásukat. — Frici ilyen nagybeteg, agyműtét előtt van, és neked legfőbb gondod a kalapdoboz? - méltatlankodtak. Karinthy már ekkor csaknem teljesen vak volt: — Nincs igazatok — védte meg feleségét -, elvégre csak nem húzhatja maga után spárgán a kalapját Stockholm utcáin. Sikerült kalapdobozt szereznie Arankának. Most meg a kosztümje nem készült el idejére, anélkül pedig semmiképpen sem akart útnak indulni. Az orvosok figyelmeztették, hogyha a vakság terjed, a műtét sikerének esetében is csak annyi látást kap vissza a beteg, mint amennyi a műtét idejében volt. A már elpusztult szemideget nem tudják megjavítani. Három napot késtek így. Az állomáson már senkit sem látott, csak a hangokat hallotta, alulról. Sokan, nagyon sokan kikísérték. A kocsi ablakában állt, mosolygott, integetett. — Visszajövök — kiáltotta —, visszajövök — biztatta a lent állókat, akik közül sokan elsírták magukat. Stockholmba utaztában időnként teljes vakság jött rá, időnként azonban látott, de nem egészen tisztán. — Nagy élmény ez nekem — mondta Bécsben egy barátjának, az utcán —, mintegy függönyön keresztül látom a világot, illetve mintha függöny mögött sejteném a világot, inkább csak körvonalait. Egy levelezőlapját így írta alá: ,,I. Vak Frigyes l í0 — Fogj meg — mondta kísérőjének Bécsben, átutaztában, amikor érezte az utcán, hogy a világ kicsúszott a lába alól. Kis ideig tartott a teljes bizonytalanság állapota, majd elmúlt, s ő ismét a régi volt, a minden iránt érdeklődő, tréfálkozó. — Arankát elvesztettem az állomáson 11 - írta haza egy tréfálkozó levelében. A svéd professzor elvégezte a műtétet. — Megoperálták, a műtét sikerült, de vak marad — közölték vele Stockholmban. — Nem baj. Már eleget láttam — felelte. Sietek megmondani, hogy mégse maradt ő vak, látását csaknem teljesen visszanyerte.
