Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Lehetne élni még talán

Ebben az időben kezdődött Karinthy betegsége. Piros hóbortjáról, amelyet sokan a humorista játékos ötletének gondol­tak, az a véleményem, hogy ez már lappangó agybajának egyik előjele volt, a szemfenék izgalma válthatta ki, „vöröset látott' , mint kisfiú korában, mi­előtt kitört rajta a skarlát. Most heteken, hónapokon keresztül az volt a legfőbb gondja, hogyan és hol szerezheti be mindazt a piros tárgyat, amelyet magán és magánál hord. Piros szipkát vett magának, piros fedelű noteszt, piros selyemzsebkendőt du­gott a kabátzsebébe, piros nyakkendőt kötött a nyakába, felkutatta a bolto­kat piros törlőgumiért, piros töltőtollért, piros zsebkésért, piros tintát, piros ceruzákat használt, nagynehezen szerzett valahol piros öngyújtót is, mivel pedig piros órafedelet sehol sem talált, ezüst órájának a fedelét és számmuta­tóját pirosra zománcoztatta, úgyszintén ezüst cigarettatárcáját. Ezeket a tárgyakat percenként előszedte, mutogatta, kirakta maga elé a kávéházi asztalra, dicsekedett velük. A piros zománc minduntalan lekopott órája fedeléről, újra galvanizáltattta pirosra, az óra már teljesen elromlott a sok pacsmagolásban, már egyáltalán nem mutatta az időt, ő mégse akart meg­válni tőle, nem akarta kicserélni. Énrám ez a különös rögeszméje akkor is nyugtalanítóan hatott, és az a furcsa, lelkes mosoly is, amellyel ezeket a tárgyakat mutogatta. Azután egy napon, titokzatos mosollyal, mintha valami örömhírt kö­zölne, ezt mondta nekem: — Mondok én neked valamit. Nekem agydaganatom van, és attól tar­tok, hogy ez az én agydaganatom komoly dolog. Régóta gyanítottam, hogy valami nincs rendjén vele. — Ugyan, eredj — legyintettem. — Meg van állapítva — mondta tárgyilagosan. — Lehet, hogy valami cisztád van, vízfejű vagy — tréfáltam —, abból táp­lálkozik a humorod. Jóindulatú daganat - tettem még hozzá nem nagy meg­győződéssel. — Tudod,mit mondok én neked? - válaszolta.— Ha az a daganat olyan jóindulatú, akkor miért nem marad el egészen? Nekem csak az a daganat jó­indulatú, amelyik nem jelentkezik. Azután egyszerre megszűnt az a piros vadászat. Nem tudnám megmon­dani, hogy mikor, hogy a stockholmi műtét vetett-e véget ennek vagy még előbb maradt el. Akkoriban az én férjem már nagybeteg volt. 1 Karinthy ritkán látogatott el a szanatóriumokba, a kórházakba, ame­lyekben barátja feküdt, vagy hozzánk, amikor két műtét vagy két stockholmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom